Húszmillió forintra emelkedik az azonnali fizetések értékhatára


Az eddig érvényes tízmillió forint helyett már húszmillió forintig legfeljebb öt másodperc alatt teljesülnek az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások idén szeptember 1-jétől az év minden napján, 24 órában – tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.

A közleményben kiemelték: az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan történjen. A jegybank az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR) 2020. március 2-án indította el, célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítása – idézték fel.

Hozzátették: az azonnal teljesülő átutalások összeghatárának a megnövelése húszmillió forintra a rendszer második fejlesztési stádiumának első lépése. Az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésének (AFR 2.0) részleteit a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása írta elő – ismertették.

A rendelet értelmében 2024-ben további változások lépnek majd életbe: ezek az egységes adatbeviteli módokra, úgymint a QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képességére vonatkoznak, valamint előírja a szolgáltatóknak, hogy biztosítsák a fizetési kérelem fogadását az ügyfeleik számára. További szabályozás, hogy az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről a szolgáltatók minden esetben megfelelő módon tájékoztassák ügyfeleiket.

Az MNB egységes arculati elemeket és kézikönyvet készített, amely iránymutatást az azonnali fizetésre épülő szolgáltatást kínáló piaci szereplőknek – olvasható az MNB közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.