Külpiaci Siker Program indul a kkv-kért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy pillérre épülő program segíti a magyar kis- és középvállalkozások külpiacra jutását a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Külgazdasági Szövetség együttműködésében – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.


Hét magyar kereskedőház működik majd a kkv-k piacra jutásának segítésére, ebből három – Bakuban, Moszkvában és Asztanában – már létrejött, egy november 17-én nyílik Pekingben; Abu-Dzabiban, Rijádban és Isztambulban pedig az év végéig hozzák létre ezeket az intézményeket.

Emellett létrehozzák a külkereskedői szakértők rendszerét, a kiemelt beszállító-fejlesztési programot, illetve külpiaci megjelenési programot indítanak.

A négy pillért tartalmazó Külpiaci Siker Program további részleteiről szólva Szijjártó Péter elmondta: a külkereskedői szakértők rendszerében jelenleg 64 főből álló kerettel rendelkeznek. Felmérésük szerint minden negyedik kkv-nál foglalkozik egy ember exporttal, ezért fontos, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező szakértők segítsék az adott céget az export szervezet kiépítésében, a külpiaci kapcsolat kialakításában. A program keretében 100 napig dolgozik a külkereskedelmi szakértő a regisztrált cégnél, fizetésének felét a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. adja, erre a célra 100 millió forint már rendelkezésre áll, és várhatóan ebből a keretből 70 cégnek tudnak majd segíteni – tette hozzá.

A kiemelt beszállító-fejlesztési programot az autóipar, az elektrotechnika, illetve az élelmiszeripar területén kívánják megvalósítani. Tapasztalat, hogy a kkv-k általában egy nagy cég beszállítói, a programban el kívánják érni, hogy más multinacionális vállalathoz is beszállítóként kapcsolódjanak. Ebben a programban is 100 millió forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.

A külpiaci megjelenési programban ugyancsak 100 millió forint keret áll rendelkezésre a személyes kapcsolatépítés támogatására. A programban a külpiaci kereslethez igazodó roadshow-kat szerveznek, példaként említette az államtitkár, hogy a magyar mérnöki tudás iránt jelentős kereslet mutatkozik a külpiacon.
Szijjártó Péter elmondta, hogy remények szerint a négy pillére épülő program is hozzájárul a magyar gazdaságpolitika célkitűzéseihez, ahhoz, hogy a magyar export legalább egyharmada 2018-ra Európán kívülre kerüljön.

Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságnak elnöke a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az idén magyar beszállítói programot indítottak a jó minőségű termékek beszerzésére, ezzel is segítve a magyar gazdaság versenyképességét. Jelenleg magyar üzleteikben a választék 54 százaléka magyar beszállítóktól származik, ezt az arányt 2014 végére 60 százalékra kívánják növelni, és lehetőséget adnak a Lidl nemzetközi hálózatába is bekapcsolódni. Jelenleg 40 magyar beszállító 110 termékét árusítja a Lidl 9 európai áruházában – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese, Horváth Miklós, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség elnöke, a Skultéti Vilmos, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója stratégiai megállapodást kötött a magyar export erősítésére, a magyar gazdaság növekedésének elősegítésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.