Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi bezuhanás után a külföldi látogatók ismét elkezdtek felbukkanni nálunk, de a forgalom még minden tekintetben elmarad a pandémia előtti normál szinttől. A magyarok még óvatosabban vágnak neki a kiutazásnak. Az InfoTandem infografikája.
Viszonyítás kérdése – a Magyarországra irányuló, idei második negyedéves nemzetközi utazások kapcsán különösen igaz ez a megállapítás, hiszen egyaránt lehet őket drasztikusan jó, illetve drámaian rossz eredményként interpretálni.
Ha előbbit akarjuk sugallani, akkor nem kell más tennünk, mint követni a bevett gyakorlatot, s egyszerűen az előző év azonos időszakához viszonyítani a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett friss adatokat. Ekkor tényszerűen kijelenthetjük, hogy a hazánkba látogató külföldiek utazásainak száma jócskán több mint duplájára (7,74 millióra) nőtt, az általuk itt töltött idő egyenesen megháromszorozódott (19,3 millió napra bővült), mint ahogyan triplázódtak a költéseik is (elérve a 264 milliárd forintot).
Amennyiben viszont borúlátó – vagy inkább realista – képet akarunk festeni, akkor nem a tavalyi pandémiás összeomláshoz hasonlítunk, hanem úgymond a normál üzletmenethez, azaz a még egy évvel korábbi, vírusjárvány előtti második negyedévhez. Így ugyanazok a számok ezt üzenik: az ide utazók száma épphogy csak a felét érte el a korábbinak, a pénzköltésük még azt sem, az általuk eltöltött idő pedig alulról súrolta a 60 százalékot…
Akárhogy is nézzük, ez a pohár félig még mindig üres – ugyanakkor az is igaz, hogy legalább félig már tele van, így remélhető, hogy szép fokozatosan megtelik majd újra. Addig hagyjuk is inkább a viszonyítást, nézzük önmagukban a legújabb számokat. Ezekből az látszik, hogy az utazások zöme, 6,1 millió továbbra is egynapos volt, s ezek 85 százaléka magánjellegűnek számított. Utóbbi arány a többnaposok esetében 60 százalékot tett ki, s érdemi, 21 százalékos súlyt értek el az üzleti és üzletelési célú utak is (a fennmaradó szűk egyötöd munkavégzési célt szolgált). A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 8 napot töltöttek itt; megjegyzendő, hogy e téren már sikerült túlszárnyalni a 2019-es szintet.
A költések terén viszont bőven van még pótolni való; az egy napra jövők mindössze 86 milliárdot hagytak itt, s a hosszabb időre érkezők is csak 178 milliárdot. Országok szerint nézve a németek költöttek a legtöbbet, 40 milliárdot, főként üzleti és munkautak során, míg az Ausztriából érkezők zömében magán jellegű utak révén gazdagítottak minket csaknem ugyanennyivel.
Közben azért a magyarok is elkezdtek lassan felkerekedni, de valóban elég lassan: a 3 millió kiutazás a tavalyi pandémiás negyedévhez képest is csak 17 százalékos emelkedést takar (sőt, a többnaposoké még csökkent is 1 százalékkal), miközben az egy esztendővel korábbinak alig a fele. (A legtöbben Ausztriába és Szlovákiába látogattak, az utazások bő 70 százaléka ebbe a két országba irányult.) Aki viszont nekivágott, az nem sajnálta rá a pénzt: a fejenként és naponta átlagosan 14,6 ezer forintos költés a 2020-as második negyedévinél 18 százalékkal, a 2019-es hasonló időszakinál pedig 26 százalékkal volt több.
