Óriásbírságot kapott a Tesco


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 130 millió font pénzbírságot fizet a Tesco a három évvel ezelőtt kipattant könyvelési botrány miatt.


A súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (Serious Fraud Office, SFO) kedden bejelentette, hogy a legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózattal kötött peren kívüli egyezség alapján a Tesco 128,99 millió font (46 milliárd forint) büntetés befizetését vállalta.

A Tesco emellett 85 millió font kártérítést fizet azoknak a részvény- és kötvénybefektetőknek, akik a botrány kirobbanásának évében vásárolták meg a cég értékpapírjait.

A vállalat kedden közölte, hogy minden járulékos költséggel együtt 235 millió font leírást állít be a 2016-2017-es pénzügyi évre szóló eredményjelentésbe.

A Tesco – amely a brit magánszektor legnagyobb foglalkoztatója 320 ezer alkalmazottal – 2014 októberében jelentette be, hogy az akkori pénzügyi év első felére előzetesen kalkulált nagy-britanniai eredményeit összesen 263 millió fonttal becsülte túl.

Az azóta elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy valójában ennél is jóval nagyobb, összesen 326 millió fontos (116 milliárd forintos) eredménytúlbecslés történt.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

Az SFO bűnügyi eljárást indított a Tesco eredménykalkulációs hibájának ügyében; e vizsgálat zárult le a csaknem 130 millió fontos pénzbírságról szóló, kedden bejelentett megállapodással.

A Tesco a 2015 februárjában zárult teljes pénzügyi évéről 6,33 milliárd font (2300 milliárd forint) veszteséget jelentett. Az volt a Tesco évszázados történetének addigi legrosszabb éves eredménye, és a modern brit gazdaságtörténetben is az egyik legnagyobb éves vállalati veszteségnek számított.

A könyvelési botrány kipattanása után lemondott a Tesco vezérkara, és a 2014 őszén munkába állt új vezérigazgató, Dave Lewis azonnal teljes gazdálkodási fordulatot hirdetett meg. Ennek jegyében a cég már a botrány utáni naptári évben 53 veszteséges nagy-britanniai üzletet bezárt, törölte további 49 új, korábban tervbe vett nagyáruház felépítését, és eladta dél-koreai üzlethálózatát is.

A Tesco azonban már a dél-koreai hálózat eladása után bejelentette, hogy ezzel lezárult nemzetközi érdekeltség-portfóliójának felülvizsgálata.

A jelenlegi pénzügyi évről szóló, januárban közzétett előzetes és részleges becslésében a Tesco közölte, hogy az azonos eladótérre számolt csoportszintű értékesítés a karácsonyi és az újévi időszakban 1,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

A nagy-britanniai forgalom a harmadik üzleti negyedévben 1,8 százalékkal nőtt, és a cég 2011 óta első ízben növelte hazai piaci részesedését.

A vizsgált negyedévben „tartósan erőteljes” volt a Tesco teljesítménye Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is – állt a cég előzetes jelentésében.

A részletes adatokat tartalmazó éves jelentést a vállalat április 12-én teszi közzé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.