Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt három évben a hazai cégek kétharmada hajtott végre automatizáció vagy digitalizáció jellegű fejlesztést. Az erre vállalkozók csaknem fele a termelés vagy a szolgáltatás területén tett lépéseket. Az InfoTandem infografikája.
Gyakorlatilag nincs olyan cég Magyarországon, ahol ne dolgozna legalább egy olyan munkavállaló, aki valamilyen automatizálható feladatot végez; sőt, a cégek négyötödénél legalább három ilyen munkakör is akad – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2018-as, 6,8 ezer vállalat megkérdezésével készült, most közzétett felméréséből.
Az automatizálható körbe főként az egyszerű, jól leírható, és emiatt könnyen leprogramozható részfolyamatokból álló rutinmunkák tartoznak. Klasszikus célcsoport például az adminisztráció, ami a hazai cégek négyötödénél megtalálható. Ugyanígy szóba jön ebből a szempontból az értékesítés, az ügyfélszolgálat, a nehéz fizikai munka (utóbbiakat a vállalkozások bő felénél végzik), vagy mondjuk az adatgyűjtés (több mint 40 százaléknál van ilyen), s egyéb monoton, rutinszerű feladatok.
A magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak számít, s messze nincs még kihasználva. Ugyanakkor valami elindult e téren: a vállalkozások kétharmada azt jelezte, az elmúlt három évben hajtott végre automatizáció vagy digitalizáció jellegű fejlesztést. E téren főként a nagyobb (250 fő feletti), az exportáló, a külföldi tulajdonban lévő és az ipari cégek járnak az élen; az így jellemezhető kör több mint négyötöde tud efféle fejlesztéseket felmutatni a közelmúltból.
Azok, aki rászánták magukat ilyen lépésekre, elsősorban a termelésre koncentráltak: 45 százalékuk a termelés és szolgáltatásnyújtás területén automatizált vagy digitalizált. Az adminisztrációban, illetve a számvitel és pénzügy területén egyharmaduk volt aktív, s negyedük fejlesztett a logisztika és a szállítás területén. De például a vevőszolgálatok csak 15 százalékuknál voltak érintettek.
A következő három évre a hazai cégek fele tervez automatizálás vagy digitalizálás jellegű fejlesztést, s az érintett területek a korábbihoz hasonló erősorrendet, és némileg nagyobb intenzitást mutatnak. A GVI felmérése alapján a tervek között is a termelés és szolgáltatásnyújtás áll az élen (85 százalék szeretne ezeknél automatizálni). Ezt követi az adminisztráció (60 százalék), majd egyaránt 50 százalék körüli aránnyal a számvitel, a vállalatmenedzsment és a logisztika.
A nemzetközi trendek szintjén automatizáció és digitalizáció alatt olyanokra kell például gondolni, mint az adatok gyűjtésére és feldolgozásra kifejlesztett szoftverek használata, a netes értékesítés, az önkiszolgáló vásárlás, az okos otthoni eszközök megszaporodása, az önvezető járművek felbukkanása, az ipar és a logisztika területén megfigyelhető robotizáció, valamint az ezeket az eszközöket összekötő „dolgok internete” (Internet of Things) fogalommal leírt hálózatok térnyerése.
Az automatizáció munkaerőpiaci hatásai jelenleg elsősorban az iparban érvényesülhetnek, amit jelez, hogy 2017-ben világszinten 30 százalékkal nőtt az eladott ipari robotok száma. Közép- és Kelet-Európában becslések szerint tavaly 28 százalékkal több robotot értékesítettek, mint egy évvel korábban, s a következő időszakban is az európai átlagot meghaladó ütemű növekedés várható e téren.
