Európa szomorú, Ázsia repes – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok az átlag európaiaknál nagyobb arányban érzik úgy, hogy jobban élnek, mint öt éve. A viszonylag optimista világátlagot az ázsiaiak kimagasló elégedettsége húzza fel. Az InfoTandem infografikája.

Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy Magyarország valamilyen mutatóban azonos szintre kerül Észak-Amerikával. Az emberek mai jóllét-élménye ilyen indikátornak tűnik. A Nielsen globális felmérése során a magyaroknak és az Amerika északi felé élőknek egyaránt 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg anyagilag jobban áll, mint öt évvel korábban. Ez érdemben elmarad ugyan az 58 százalékos világátlagtól, lényegesen meghaladja viszont a 37 százalékos európait. A régiók mezőnyében az anyagi közérzet szempontjából az öreg kontinens egyenesen sereghajtónak számít. Ezen belül messze Itáliában a legborúlátóbbak: 100 olaszokból mindössze 17 mondja azt, hogy jobb helyzetben van, mint volt fél évtizeddel ezelőtt. A skála másik végén a románok állnak, de 61 százalékkal még ők is épp csak túllépik a világátlagot.

Utóbbit egyértelműen a csendes-óceáni térséggel együtt számba vett Ázsia húzza fel, ahol kereken az emberek 70 százaléka bizonyult optimistának a Nielsen 64 piacra kiterjedő, az internethasználók online kérdőíves megkérdezésével összeállított Changing Consumer Prosperity című riportja szerint. Romló anyagi helyzetről náluk mindössze 12 százalék számolt be, szemben az Európában mért 31 százalékkal (a globális átlag 19 százalék). A második legoptimistább térség Afrika és a Közel-Kelet, ahol a lakosság valamivel több mint fele (52 százaléka) érzékel javulást anyagi viszonyaiban.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a magyarok 44 százaléka „jön ki kényelmesen a pénzéből”; ez minimálisan jobb a 42 százalékos kontinensátlagnál. Kifejezett jól 2 százaléknyian érzik magukat – ők azok, akik úgy vélik, „szabadon költhetik a pénzüket”; az európai arány ennek ötszöröse, globálisan pedig még magasabb, 15 százalékos. Az igazán szomorú képet azonban az az 54 százaléknyi magyar rajzolja fel, akiknek „csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze”; ez az európai átlagnál (48 százalék) nem sokkal magasabb ugyan, a világátlagnál (32 százalék) viszont annál inkább.

Százból 42 magyar fogyasztó – saját bevallása szerint – mostanság többet költ élelmiszerre, mint öt évvel korábban. Háztartási vegyi áruért és kozmetikumokért közel harmadannyian nyúlnak mélyebben a zsebükbe, mint 1994-ben. Ugyanakkor a fél évtizeddel ezelőttinél többet visz el a rezsi, és magasabbnak érezzük a lakbérre, vagy épp a jelzálogkölcsönre fordított összegeket is.