Versenyképességi kihívások – infografika Koronavírus

Magyarországnak tizenegyből csupán két versenyképességi mutatója jobb a három további visegrádi ország átlagánál. A válság utáni kilábalás szempontjából a Világgazdasági Fórum szerint a legnagyobb lemaradásunk az adózás terén van. Az InfoTandem infografikája.

A koronavírus-járvány következményeként átmenetileg még a nemzetközi versenyképesség is mérhetetlenné vált… Mivel a 2020-as korlátozások miatt a megfigyelt másfélszáz ország alig egynegyedéből érkeztek értékelhető adatok, a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) – a kiadvány két évtizedes történetében először – nem készítette el szokásos éves versenyképességi rangsorát. E helyett egy speciális különszám jelent meg, amely elsősorban arra keres választ, hogy az egyes országok mennyire készültek fel a gazdaságok újraindítására. Amint a Fórum magyarországi partnere, a Kopint-Tárki összefoglalójából kiderül, ez az elemzés is csupán egy szűkebb körre, mindössze 37 országra – köztük Magyarországra – vonatkozóan állt össze.

Az intézmény ezúttal 11 mutatón keresztül vizsgálja a szereplőket, de szakemberei versenyképességi pozíciót kifejező aggregált pontszámot nem kalkuláltak. Azokat a tényezőket vették számba, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a nemzetgazdaságok minél hamarabb újra fenntartható növekedési pályára tudjanak állni.

Ebből a szempontból az egyik leglényegesebb a megbízható intézményrendszer, amely hosszú távú tervezhetőséget kínál az állam és a gazdasági szereplők kapcsolatában, és amely a kölcsönös bizalomra épül. Ehhez általános jogbiztonságra, független és pártatlan bíróságokra, továbbá korrupciósemlegességre van szükség.

Mivel a válság alatt az államadósságok felduzzadtak, a gazdaság újraindulása után ezeket konszolidálni kell. Ennek érdekében olyan adózási rendszert szükséges kidolgozni, amely úgy segíti az adósságcsökkentést, hogy közben nem fékezi a gazdasági növekedést. Szintén kulcstényező a digitális infrastruktúra, amely a legtöbb helyen kiépült már (a 37 szereplő között főként fejlett országok vannak), de hozzáférhetősége még nem teljes. A munkaerőpiaci igényekkel lépést tartó, a digitális tudást is erősítő oktatás és szakképzés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, mint ahogy a megfelelő egészségügyi ellátórendszerét sem, amint arra a pandémia különösen rávilágított. A vizsgált tényezők között ott vannak továbbá a munkajogi kondíciók (egyebek mellett az otthoni munkavégzés újragondolása), a kormányokon átívelő beruházási programok és az aktív vállalkozásfejlesztési politika szükségessége, a szabadalmak és innovációk létrejöttének támogatása, vagy épp a diverzitás és az esélyegyenlőség biztosítása a vállalati és az állami szférában egyaránt.

Magyarország versenyképességi felkészültsége – az utóbbi években megmutatkozó javulás ellenére – továbbra is csak elégségesnek mondható. Beszédes számadat, hogy hazánk a vizsgált tizenegy mutatóból a nemzetközi átlagot mindössze egyetlen indikátor, a digitális infrastruktúra fejlettsége szempontjából múlja felül, s a visegrádi négyek három további tagja – Lengyelország, Csehország és Szlovákia – átlagát is mindössze további egy tényezőnél, a szabadalmak és innovációk terén haladja meg.

Az elemzés szerint a legnagyobb lemaradásunk egyértelműen az adózás terén van. Egyfelől azért, mert a háztartások teljes bruttó adóterhelése nagyon magas, másrészről a gazdasági visszaesés idején megkérdőjelezhető az egykulcsos adórendszer hatékonysága. A vállalati oldalon már jobb a helyzet, itt viszont a különadók rendszere rontja a kiszámíthatóságot. A WEF szerint most az egyik legfontosabb versenyképességi szempont, hogy a gazdasági szereplőknek legyen hosszú távú jövőképük, enélkül ugyanis jelentősen csökken a kockázatvállalási hajlandóságuk.

Magyarország tehát a jelenlegi versenyképessége alapján inkább felkészületlennek tekinthető a járvány utáni időszakra, s némileg a többi visegrádi országhoz képest is kedvezőtlenebb helyzetből indul. A jó digitális infrastruktúra viszont kitörési pont lehet, ha a ráépülő fejlesztések hosszú távúak, tudatosak és nem kontraszelektívek.


Kapcsolódó cikkek:


Infografika: Lakásfelújítási láz van kibontakozóban
2020. augusztus 29.

Félmillió lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő tizenkét hónap során. A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakóinál mutatkozik. Az InfoTandem infografikája.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika
2020. július 17.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika

Júniusban átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerekért viszont csaknem 8 százalékkal kellett többet fizetni. Az InfoTandem infografikája.

Eltűnt a vendégéjszakák fele – infografika
2020. december 11.

Eltűnt a vendégéjszakák fele – infografika

A kereskedelmi szálláshelyek bevétele az idei első tíz hónapban megfeleződött a tavalyihoz képest. Különösen a külföldi vendégéjszakák száma csökkent, októberben a szállásokon töltött idő kilenctizedét jegyezték belföldiek. Az InfoTandem infografikája.

Erősen elbizonytalanodott a lakásbérleti piac – infografika
2020. október 9.

Erősen elbizonytalanodott a lakásbérleti piac – infografika

Az áprilisi zuhanás után egyelőre fel-le ingadoznak a lakásbérleti díjak, vagyis a hosszú éve masszívan felfelé tartó trendet a piaci bizonytalanság váltotta fel. Az árak most valahol a 2018 közepét jellemző szint körül mozognak. Az InfoTandem infografikája.