Míg a munkaviszony fennállása alatt a legtöbb munkavállaló nem mer a munkáltatóval szemben fennálló követelései behajtása érdekében fellépni, addig a munkaviszony megszűnését követően már nincs visszatartó erő.
Ha a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek.
A veszélyhelyzet okozta gazdasági válság következményeinek csökkentése, a munkahelyek megőrzése érdekében igénybe vehető a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás mellett a bértámogatás. A támogatás igénybevétele során meg kell, vagy bizonyos esetekben meg lehet állapodni egyéni fejlesztési időről, amely időtartam alatt a munkavállaló munkavégzés helyett képzi magát.
A vezető állású munkavállalókra a kiszolgáltatottság nem, vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak.
Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak. Sőt, bizonyos esetekben lehetőség van a munkaviszony helyreállítására is, amelynek következtében a munkaviszony oly módon folytatódik, mintha a munkavállaló a megszüntetés és a helyreállítás közti időtartamot is munkaviszonyban töltötte volna.
A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.
A koronavírus, a veszélyhelyzet már az elmúlt egy hónapban is rengeteg munkahely megszűnését eredményezte, így a Gazdaságvédelmi Akcióterv részévé vált a bérköltségek állami támogatása a munkahelyek megőrzése érdekében. A támogatás igénybevételéhez a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelme szükséges, ennek megfelelően az nemcsak a munkáltatók, de a munkavállalók számára is kötelezettségeket teremt.
Ügyeljünk arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan betartsuk a friss munkajogi szabályokat, melyeket alább ismertetünk.
2020. március 11-én a Kormány kihirdette a veszélyhelyzetet. Az intézkedések között egyelőre nem szerepel olyan, amely befolyásolná a munkába járást vagy a munkavégzést, ugyanakkor az olyan helyeken, ahol lehetőség van az otthoni munkavégzésre, sok esetben szorgalmazza azt a munkáltató vagy a munkavállaló. Ügyelni kell azonban arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan is betartásra kerüljenek a munkajogi szabályok.