A behívás alapján történő munkavégzés egy kevésbé ismert, atipikus munkaviszony, amely azonban remek lehetőségeket is hordozhat.
A munkáltató minden, a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben ért kár tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ez alól kimentési lehetőség csak szűk körben valósulhat meg, amelyhez több feltételnek is teljesülnie kell.
Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket.
Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni.
A munkavállalói károkozás miatt történő felelősségre vonás sokszor nem könnyű feladat, ám még bonyolultabb a helyzet, ha a kárt többen okozták. Ilyenkor az eset alapos kivizsgálása szükséges annak érdekében, hogy megtudjuk, ki milyen arányban felel a kárért. Speciális szabályok alkalmazandóak, ha a kár a megőrzésre átadott dologban következett be, továbbá csoportos leltárfelelősség esetén is.
Egyes munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók nagyobb veszélynek vannak kitéve bizonyos betegségekkel kapcsolatban. A munkáltató feladata felmérni a veszély létét, nagyságát és ennek megfelelően biztosítani a munkavállalók számára a szükséges védőoltásokat. Ehhez természetesen iránymutatást is kapnak a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra számos speciális szabály vonatkozik. A munkaviszony megszüntetése is egy olyan terület, ahol az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek célja egyrészt a munkaviszonyban részt vevő három szereplő jogosultságainak és kötelezettségeinek elhatárolása, másrészt a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságának biztosítása a munkáltató által történő munkaviszony-megszüntetés könnyebbé és olcsóbbá tételével.
Az egyszerűsített foglalkoztatás kevés adminisztrációval jár és olcsó, így igen népszerű, azonban alkalmazása során meg kell tartani a rá vonatkozó korlátokat. Mind az ilyen módon foglalkoztatható munkavállalók létszáma, mind a munkaviszony hossza határok közé szorított, ezzel biztosítva azt, hogy ezt a formát a munkáltatók valóban csak alkalmi vagy idénymunka esetében használhassák.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, több jogszabályi rendelkezést az általánostól eltérően kell alkalmazni. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek, továbbá a kölcsönvevő által a munkavállalónak okozott kár tekintetében szintén speciális szabályok alkalmazandóak, amelyekre kihatással lehetnek a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban foglaltak is.
Nem mindegy, hogy ez az ajánlattétel milyen körülmények között valósul meg; a cél tényleg az-e, hogy a munkavállaló részéről a közös megegyezés aláírása valóban tudatos, minden információ ismeretében átgondolt döntés legyen.