A munkáltató számos intézkedést tehet a lopások megelőzése, bizonyos mértékig megtorlása érdekében. Ugyan a lopást elkövető munkavállalók nevének közzétételére nem kerülhet sor, vannak jogszerű eszközök is a munkáltató kezében.
A harmadik országbeli állampolgár és a reménybeli munkáltatója, mielőtt a munkavégzést lehetővé tévő engedély iránti kérelem beadásra kerülne, kötelesek egymással előzetes megállapodást kötni. A hatóság elsősorban az előzetes megállapodás tartalma alapján ítéli meg, engedélyezi-e a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását.
A munkaszüneti napok megbontják a hétköznapok egyhangúságát azzal, hogy – ahogy nevük is sugallja – a munka ezeken a napokon szünetel. Ugyanakkor bizonyos feladatokat minden nap el kell látni, így a munkaszüneti nap nem mindenki számára jelenti a munkavégzési kötelezettség tényleges szünetelését, őket e tekintetben az aznapi munka magasabb díjazása kompenzálja.
A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.
Bizonyos munkakörök esetén mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyösebb, ha a munkaidő-beosztás meghatározásának jogát nem a munkáltató gyakorolja, hanem átengedi azt a munkavállalónak. A munkavállaló ezáltal ugyanis adott esetben eredményesebben tudja a munkáját végezni, a munkáltató pedig mentesül bizonyos költségek és adminisztratív terhek alól.
A munkavállaló oldalán felmerülő, jogszabályban meghatározott körülmények fennállásakor a munkáltatót állásfelajánlási kötelezettség terheli. A kötelezettség célja a munkavállaló jogvédelmének biztosítása. Hogy mely esetekben kerül erre sor, illetve mi a pontos tartalma ennek a kötelezettségnek, az alábbiakból kiderül.
A munkaviszony ellentétes alanyi oldalait jellemző, a munkaviszony lényegét meghatározó két jelentős kötelezettség a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek kölcsönös teljesítése hiányában a munkaviszony aligha tudja hosszú távon betölteni rendeltetését.
A munkajog területén is érvényesül a szerződéses szabadság, a munkáltatók a választásuk szerinti, igényeiknek leginkább megfelelő munkavállaló jelöltekkel létesítenek munkaviszonyt. A foglalkoztatási jogviszony engedélyeztetése a legtöbb munkáltatónál nem bevett napi gyakorlat, pedig egyes munkavállalói csoportok, így a harmadik országbeli állampolgárok esetében erre az idegenrendészeti szabályok alapján legtöbbször szükség van.
A cselekvőképességükben korlátozott nagykorúak foglalkoztatása, lévén ők olykor megváltozott munkaképességűnek is minősülnek egyben, nem példa nélküli. Ugyan az ilyen munkavállalók felügyelete és megfelelő utasításokkal történő ellátása, valamint a nekik megfelelő munkakörnyezet kialakítása erőforrásigényes lehet, a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentesülés lehetősége, illetve a kilátásba helyezett bértámogatás vonzó a munkáltatók számára.
Szeptemberben megkezdődik a tanítás, a munkába igyekvő szülő csemetéjét először elviszi az iskolába, csak ezt követően indul dolgozni. Délután aztán a törődő szülő megy lurkójáért az edzésre, részt vesz a szülői értekezleten, az influenzaszezonban pedig otthon ápolja gyermekét. Ugyan a munkajog viszonylag kevés olyan speciális szabályt tartalmaz, mely az iskoláskorú gyermeket nevelő szülőkre, mint munkavállalókra vonatkozik, a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a munkavállalója ezen életkörülményét.
