Kisokos az innovációs járulékról
Cikkünkben ismertetjük az innovációs járulék szabályozását, elmondjuk, miként mentesülnek a járulékfizetés alól a kkv-k, és külön kitérünk a járulék és a kiva viszonyára.
Cikkünkben ismertetjük az innovációs járulék szabályozását, elmondjuk, miként mentesülnek a járulékfizetés alól a kkv-k, és külön kitérünk a járulék és a kiva viszonyára.
Magyarországon a hitelintézeteket sújtja különadó és extraprofitadó is, két különböző jogszabály alapján, bár a bevallási nyomtatványok mindkét esetben különadóról beszélnek.
Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest. Most részletesen ismertetjük szabályozásukat.
Amennyiben a felek ellenértéket kötöttek ki a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során, meg kell határozni, hogy a fizetett összeg ellenértéknek minősül-e az áfa szempontjából vagy nem. Számos tényezőt, jogszabályi rendelkezést figyelembe kell venni. Abban az esetben ugyanis, ha az összeg kifizetése nem egy konkrét termékért vagy szolgáltatásért történik, az nem tekinthető ellenértéknek, az adott ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, így forgalmi adóztatásról sem beszélhetünk, s a kifizetett összeg nem képezhet áfa-adóalapot sem.
A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles. Az ügylet utáni, előzőek szerinti adófizetés biztosítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) közösségi termékértékesítés adómentességéről rendelkező 89. §-a – összhangban a 2006/112 Héa-irányelvvel – 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészült ki.
Termékimportot érintően számos érdekesség, kérdés merül fel; cikkünkben a láncértékesítések fontos tudnivalóit ismertetjük, példákkal illusztrálva.
Az ügyvezető feladatkörét az alapító okirat és a vállalkozás tulajdonosa(i) határozzák meg, elsődlegesen a társaság mindennapi életéhez szükséges teendőket végzi. Legfontosabb feladatai a cégjegyzés, a munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a képviselet. A tevékenységéért kártalanítási és kártérítési felelősséggel tartozik. Írásunkban bemutatjuk, milyen jogviszonyyokban végezhetők el az ügyvezetői feladatok, és azokhoz milyen járulékfizetési szabályok tartoznak.
A saját vállalkozásban végzett beruházáshoz használt, hasznosított termék, szolgáltatás előzetesen felszámított adója levonható, ugyanakkor a beruházás eredményét adófizetési kötelezettség terheli. A saját vállalkozásban végzett beruházás olyan, az adóalany közreműködésével megvalósuló beruházás, amelynek eredményeként tárgyi eszköz jön létre.
Felújításra, karbantartásra minden vállalkozás életében előbb-utóbb sor kerül; írásunk ezek lényegét, fontosabb szabályait tekinti át, mert sokszor a szakemberek számára sem egyértelmű egy adott tevékenység besorolása.
Részletesen ismertetjük a versenytilalmi megállapodás szabályozását, az egyszerűsített foglalkoztatás és a versenytilalmi megállapodás viszonyát, és bemutatunk egy fontos jogesetet is.