Bejelentkezés Hírlevél

dr. Veress Júlia cikkei

dr. Veress Júlia  |  2020. március 31. Adó

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog

Az Európai Bíróság kimondta, hogy a határon átnyúló egyesülések, más társasági átalakulások mintájára, a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok együttműködés és átcsoportosítás szükségleteinek felelnek meg. Ezek az egyesülések a letelepedés szabadsága gyakorlásának különleges, a belső piac megfelelő működése szempontjából fontos szabályait képezik és ezáltal azon gazdasági tevékenységek közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamok kötelesek figyelembe venni az EK 43. cikk szerinti letelepedés szabadságát és ezáltal a belföldi egyesülésekhez hasonló elbánást biztosítani.

dr. Veress Júlia  |  2020. március 27. Cégvilág

Az átalakulási irányelv működése az EU-ban

Az Európai Unióban a letelepedés szabadsága azt is jelenti, hogy a jogi személyek esetében  annak átalakulása is biztosított, bizonyos feltételek és keretek között. Most az alapelveket részletezzük, majd érdekes jogesetek bemutatása következik – a vészhelyzet utáni állapotokra készülve.

dr. Veress Júlia  |  2020. március 5. Adó

Átalakulás és adóelkerülés: a Foggia-ügy tanulságai

Az átalakulás valós oka, mint fogalom nem került meghatározásra az Átalakulási irányelvben, de a valós üzleti ok esetében maga az irányelv példát hoz: a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy észszerűsítése megnevezéssel. Itt érdemes megemlíteni a Foggia ügyet.

dr. Veress Júlia  |  2020. február 26. Cégvilág

Kis-és középvállalkozások besorolása, a kapcsolódó vállalkozások II.

Érdemes tudni, hogy a nemzetközi szakirodalom a magyar szabályozásban kapcsolódó vállalkozásnak nevezett kapcsolódást is kapcsolt vállalkozásnak nevezi, mely azonban nem azonos a magyar társasági adóról szóló törvényben részletezett kapcsolt vállalkozás fogalmával. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.

dr. Veress Júlia  |  2020. február 19. Cégvilág

Kkv-k besorolása, a kapcsolódó vállalkozások I.

A kis-és középvállalkozások méret szerinti besorolása több szempontból is fontos, így pl. feltételként szerepel bizonyos hazai pályázatok, meghatározott EU-s pályázatok esetében. Ez határozza meg a társasági adó szempontjából az adóalap-kedvezményeket, valamint az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét is. Az innovációs járulék tekintetében a Kkv.tv. szabályait szintén figyelembe kell venni, fontos vizsgálandó rendelkezés a transzferár nyilvántartási kötelezettség szempontjából is. A KKV-k legfontosabb kritériumai a méret, alkalmazottak létszáma, forgalom, illetve mérlegfőösszeg nagysága, a tulajdonviszonyok, partnerség, valamint a kapcsolódási tényezők. Egy vállalkozás méret szempont lehet kicsi, azonban, ha jelentős kiegészítő forrásokhoz jut(hat), azaz egy nagyobb vállalkozás tulajdonában áll, ahhoz kapcsolódik vagy annak partnervállalkozása, lehetséges, hogy nem minősül KKV-nak. Az összetettebb vállalkozási struktúrákat illetően ezért mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban KKV-nak minősülnek-e. Ugyanis a rossz minősítés számos jogi-és adójogi konzekvenciát vonhat maga körül. Jelen cikkben a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy témát érintő Kúriai döntést mutatunk be.

dr. Veress Júlia  |  2020. február 11. Adó

A helyi iparűzési adó megosztása 2.

Előző cikkünkben részleteztük az iparűzési adó megosztására vonatkozó szabályokat, valamint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét. A következőkben a témára vonatkozó, érdekes Kúriai döntést részletezünk.

dr. Veress Júlia  |  2020. február 3. Adó

A helyi iparűzési adó megosztásának módszerei 1.

Ha egy vállalkozó iparűzési adóalapja nem haladta meg a 100 millió Ft-ot, akkor az személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. Most ezeket részletezzük.

dr. Veress Júlia  |  2020. január 27. Adó

Kúriai érdekességek: az adóminimalizálási cél

Az adózás vonatkozásában sokféle fogalommal találkozunk: adóelkerülés, adókijátszás, adótervezés, adóoptimalizálás, adóminimalizálás stb. Jogszabályok, törvények sokszor tartalmaznak bizonyos megnevezéseket, utalnak szavakra, azonban a pontos definíció meghatározása sokszor elmarad. Az, hogy a cselekményeknek lehet büntetőjogi konzekvenciája is, nem mellékes.