Így változott idén az adózás rendje

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. október 4.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Az Adó szaklap írása azokra a módosításokra hívja fel a figyelmet, amelyeket az adózás rendjéről szóló törvényt érintően a 2018-as vagy 2019-es adóév során fogadtak el, és 2019-ben vagy 2020. január 1-jén hatályba is léptek vagy lépnek. A módosítások egyes esetekben a 2019. adóévet érintő új kötelezettségeket tartalmaznak, de pozitív jogalkotói lépésként például adókötelezettségek megszüntetésére is sor került.

Az új kötelezettségek közül indokolt kiemelni az automataberendezésekhez kapcsolódó új bejelentési szabályt. Emellett az adminisztratív terhek csökkenése vonatkozásában hangsúlyozni kell a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettség és az egyszerűsített vállalkozói adó eltörlését. További kedvezmény, hogy a szocho-fizetési kötelezettség esetében a mezőgazdasági őstermelőkre – negyedéves helyett – éves adómegállapítási időszak kerül bevezetésre.

1. Automataberendezések bejelentése

A kezelőszemélyzet nélkül működő automataberendezések értékesítési adataira vonatkozóan az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő valós idejű, online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének első lépeseként megvalósult az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző készülékek online adatszolgáltatási kötelezettségének előírása, amelynek 2018. július 1. napja óta tesznek eleget az érintett adózók. Ennek a gazdaságfehérítő intézkedésnek a folytatása az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása, amely az egyéb kezelőszemélyzet nélkül működő automataberendezések állami adó- és vámhatóság részére teljesítendő online adatszolgáltatásának előírásához szükséges bejelentési kötelezettség előírását tartalmazza. E módosítás egyrészt meghatározta az automataberendezések definícióját, másrészt az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésekre vonatkozó bejelentési és változásbejelentési kötelezettséget terjeszti ki minden automataberendezésre.

1.1. Az automataberendezés új fogalma  

A 2019. április 13-ától hatályos rendelkezések szerint az automataberendezés: olyan kezelőszemélyzet nélkül is működni képes berendezés, amely termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgál (Art. 7. § 7a. pontja). A hivatkozott fogalomnak két eleme van, amelyek a következőek:

– az automataberendezésnek képesnek kell lennie arra, hogy kezelőszemélyzet nélkül is működni tudjon; és

– a gazdasági tevékenység pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére kell, hogy szolgáljon, amely gazdasági tevékenység lehet: termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.

Mindezek alapján megállapítható az, hogy mindazon automaták felelnek meg az automataberendezés fogalmi elemeinek, amelyek

– képesek kezelőszemélyzet nélkül is működni, és

– termékértékesítés pénzbeli ellenértékének helyben történő megtérítésére szolgálnak.

Az automataberendezés fogalmának bevezetésével az Art. keretein belül is egységesítésre került sor, azaz az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés helyett kizárólag az automataberendezés fogalmát használja a jövőben az Art. [Art. 107. § (1) bekezdés, 266. § h) pont.]

1.2. Bejelentési kötelezettség  

Az automataberendezések üzemeltetői az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi XXVI. törvény hatálybalépése napján üzemeltetett automataberendezésekre vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározott adatokat kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni, azzal, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi XXVI. törvény hatálybalépése napját megelőzően már bejelentett – élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző – automataberendezések üzemeltetésének megkezdését nem kell ismételten bejelenteni (Art. 274/C. §).

Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy az automataberendezések regisztrációjára vonatkozó törvényi rendelkezéshez kapcsolódó indokolás szerint a regisztrációs kötelezettség célja az, hogy az adóhatóságnak pontos képe legyen arról, hogy az országban milyen automaták üzemelnek. Emellett ugyanakkor a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések nem szabályozzák azt, hogy az automataberendezéseket milyen időpontban kell étel- és italautomata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) ellátni. Így jelenleg nincs az automataberendezések tekintetében az üzemeltetőknek olyan kötelezettsége, hogy az automataberendezésekbe AFE-t szerezzenek be.

Mindezek alapján az automataberendezések üzemeltetői kötelesek az automataberendezésre és annak üzemeltetésére vonatkozó adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) bejelenteni. Ehhez kapcsolódóan 2019. június 27-én megjelent az automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről szóló 8/2019. (VI. 27.) PM rendelet (a továbbiakban: 8/2019. rendelet). A 8/2019. rendelet alapján pedig azokat az automataberendezéseket, amelyek már használatban vannak, az üzemeltető legkésőbb 2019. július 31-éig szankciómentesen jelenthette be a NAV-hoz. Az újonnan üzembe helyezett automataberendezések üzemeltetésének megkezdését legkésőbb az üzemeltetés megkezdését megelőző napon kell bejelenteni. A rendeletben foglalt bejelentési kötelezettség a NAV által rendszeresített AVTOMATA elnevezésű adatlapon teljesíthető.

1.3. A felhatalmazó rendelkezés módosítása

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéseket 2015. január 1-jétől kellett bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: 2003-as Art.) 22/D. § (1) bekezdés], ugyanakkor ehhez a bejelentéshez egy egyszeri igazgatási szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettség is kapcsolódott, amelynek összege 30 ezer forint volt [2003-as Art. 22/D. § (2) bekezdés].

A díjfizetési kötelezettre vonatkozó részletszabályok az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 41/2014. (XII. 29.) NGM rendeletben szerepeltek.

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezések bejelentéséhez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség megszüntetésre került 2017. június 30-ával, de a fentiekben hivatkozott miniszteri rendelethez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés nem került hatályon kívül helyezésre, amely mulasztást most pótolta a jogalkotó [Art. 269. § (8) bekezdés b) pont].

2. Adatszolgáltatások  

2.1. A belügyminisztériumi adatszolgáltatás módosítása  

2019. február 1-jével módosult a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (a továbbiakban: KÜNY) vezetéséért felelős szerv, valamint a KÜNY-regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatójának adatszolgáltatására vonatkozó szabályozás.

A KÜNY vezetéséért felelős szerv a NAV részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot [Art. 89. § (1) bekezdés].

A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv évente egy alkalommal, a megkeresés napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó kérelmére megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá – ha a természetes személy a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot [Art. 89. § (2) bekezdés].

A KÜNY-regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója az adóhatóság természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi az adóhatóság részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját [Art. 89. § (3) bekezdés].

Az adatszolgáltatás adatait az adóhatóság

a) a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban;

b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában;

c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz; valamint

d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez

használhatja fel [Art. 89. § (4) bekezdés].

Az adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó adóhatósági nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog megszűnéséig kezeli [Art. 89. § (5) bekezdés].

Ehhez kapcsolódóan 2019. február 1-jén lépett hatályba az átmeneti rendelkezés, amely szerint a KÜNY vezetéséért felelős szerv 2019. február 1-jén a 2019. január 31-i állapotnak megfelelően megküldi az állami adó- és vámhatóság részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá – amennyiben a természetes személy a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik – a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot [Art. 274/B. § (1) bekezdés]. Ezen adatszolgáltatásért a Belügyminisztérium a felelős, hiszen a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkár ellátja a jogszabályban a nyilvántartó szerv részére meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat, a KÜNY feladatait.

Ezen adatszolgáltatás az alapja az adóhatóság és az adózó közötti elektronikus kapcsolattartásnak, hiszen az adóhatóságnak naprakész adattal kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy mely személy érhető el és milyen módon elektronikusan. A 2019. február 1-jén hatályba lépett módosítás egyrészt az adatszolgáltatást kibővíti az önkormányzati adóhatóságra, másrészt az elektronikus kapcsolattartás formáinak, elnevezésének változásai miatt a konkrétan átadott adatok is módosultak.

2.2. A GINOP-támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatás  

A Kincstár megkeresésére a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból (a továbbiakban: GINOP) származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához az állami adó- és vámhatóság a következő adatokat havonként – a bevallás benyújtására előírt határidőt követő második hónap 15. napjáig – elektronikus úton átadja:

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti biztosítással járó munkaviszonyban álló foglalkoztatott magánszemély esetén a foglalkoztató nevét, adószámát, a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatainak átadása nélkül biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a teljes vagy részmunkaidőben történő vagy munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra vonatkozó adatot, a heti óraszámot, a foglalkoztatott munkaviszonyból származó jövedelmét és a munkáltatót terhelő közterheket;

b) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegét, a vállalkozó által fizetendő járulékok és szociális hozzájárulási adó havi összegét;

c) a kisadózó egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a fizetendő tételes adó havi összegét, fizetendő tételes adó havi egyenlegét;

d) a kisadózó vállalkozás nevét, adószámát, a főállású kisadózóként bejelentett tagjának nevét, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi összegét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi egyenlegét [Art. 133/A. § (1) bekezdés].

Az állami adó- és vámhatóság a Kincstár megkeresésére évenként a GINOP-ból származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához – az adóbevallás, a bevételi nyilatkozat benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig – elektronikus úton átadja a társaságiadó-bevallásban szereplő árbevétel, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló bevételi nyilatkozatában, bevallásában szereplő bevétel adatait [Art. 133/A. § (2) bekezdés].

Jelen rendelkezésben jelenik meg a GINOP-5.3.11-18 Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása, a GINOP-5.1.10-18 Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása, valamint a GINOP-5.2.7-18 Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása tekintetében a NAV rendelkezésére álló adatoknak a Kincstár részére történő átadásának törvényi szintű előírása, annak érdekében, hogy a Kincstár részére a megfelelő adatok rendelkezésre álljanak a támogatások jogosultsági vizsgálatához.

3. Vitarendezési eljárás  

Az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852/EU tanácsi irányelv azon vitás helyzetek hatékony rendezését célozza, amelyekben a különböző tagállamok eltérő módon értelmezik vagy alkalmazzák a kétoldalú adóügyi megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, illetve a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett egyezményt. A szabályozás az Európai Unióban határon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások és természetes személyek tekintetében az említett egyezmények értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, kettős adóztatáshoz vezető jogviták hatékony rendezését célozza, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében. Ugyanakkor indokolt felhívni arra a figyelmet, hogy e rendelkezések bevezetése az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja [Art. 275. § (5) bekezdés].

A vitarendezési eljárás bevezetése indokolttá tette az adózás rendjéről szóló törvényen belül az iratmegőrzési kötelezettségre és az elévülésre vonatkozó szabályok tekintetében az új speciális rendelkezések előírását.

3.1. Iratmegőrzési kötelezettség

2019. július 24-étől a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak – a nyilvántartás módjától függetlenül – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni [Art. 78. § (6a) bekezdés]. Ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint ugyanakkor ezen speciális iratmegőrzési szabályt a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében kell alkalmazni (Art. 274/D. §).

Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az e paragrafusban előírt kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választott bírósági eljárás indul, a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az e paragrafusban előírtaknak a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az iratmegőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik [Art. 78. § (7) bekezdés].

A fentiekben hivatkozott rendelkezés a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében határoz meg az általánosnál hosszabb, 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget.

3.2. Elévülés  

Európai uniós vitarendezési eljárás, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban együtt: nemzetközi vitarendezési eljárás) iránti kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején túl is benyújtható [Art. 205. § (1) bekezdés].

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás vagy a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen [Art. 205. § (2) bekezdés].

Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket [Art. 205. § (3) bekezdés].

A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek [Art. 205. § (4) bekezdés].

A nemzetközi vitarendezési eljárást lezáró határozatában a magyar illetékes hatóság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében. Ha az adózó az európai uniós vitarendezési eljárásban vagy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az adóhatóság határozatában foglaltakat elfogadja, az adóhatóság az eredeti adókötelezettségek módosításáról szóló határozatában az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében [Art. 205. § (5) bekezdés].

A rendelkezés az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017/1852 irányelv 15. cikk (4) bekezdésének való megfelelést biztosítja. Az irányelv alapján a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az eredeti adómegállapítás módosítását és végrehajtását, tekintet nélkül a nemzeti jogszabályok által előírt elévülési időkorlátra. A 2019. július 24-én hatályba lépett rendelkezés biztosítja az elévülési szabályok egységesítését az európai uniós vitarendezési eljárás, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás esetén.

Szabó Ildikó cikkében, amely az Adó szaklap 2019/11. számában jelent meg, a fentieken túl megismerheti az Art. fontos egyéb módosításait (a havi adó- és járulékbevallás adattartalma, a csoportos társaságiadó-alanyiság módosulása, az adóhatóság adótitok-átadásának bővítése), valamint a 2019-ben kihirdetett és 2020-tól hatályba lépő változásokat. Az Adó szaklapot itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Klímavédelmi adóreformot terjesztett elő a német kormány
2019. október 16.

Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét.