Alaposan felbolygatta a határmenti kereskedelemet a NAV az utóbbi években végzett ellenőrzéseivel. A tét óriási: hazánk nem uniós határai mentén számos vállalkozás fő bevételi forrását jelentik azok az Unión kívüli országokban honos vevők, akik a vásárlásaikat a külföldi utast megillető áfa mentességre hivatkozással intézték.
Minden pénzügyi vezetőt rosszul érint, ha a társaság követelése behajthatatlanná válik, főként, ha annak áfáját is be kellett fizetnie. A behajthatatlanná vált követelések kapcsán befizetett áfa visszaigénylésére idén már a hazai szabályozás is lehetőséget biztosít, feltételekkel.
Sorozatunk második részében többek között a számlamódosítási láncok helyes elszámolásáról, a kétlépéses számlakorrekcióról, az előleg- és végszámlákról való adatszolgáltatásról szólunk.
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.
Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.
