A GVH-nál nem elég zöldnek látszani
A greenwashing, azaz a cégek zöldre mosása versenyjogba ütközhet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A greenwashing, azaz a cégek zöldre mosása versenyjogba ütközhet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Lényeges változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2022. január 1-jétől az áruk adásvételét és a digitális szolgáltatások nyújtását érintő fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban. Szakértőink kielemezték a vonatkozó kormányrendelet legfontosabb elemeit.
Nyolc hete vizsgálja a fogyasztóvédelem az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségeket, az augusztus végéig felkeresett félezer kereskedelmi egység 60 százalékát érték jogsértésen – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Júliustól a korábbinál szélesebb termékkörnél lesz kötelező a használati útmutató, az esetek többségében viszont elegendő lesz online formában hozzáférhetővé tenni – közölte csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt. A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium.
A fogyasztóvédelem tavaly mintegy ötezer bolt árfeltüntetési, áralkalmazási gyakorlatát ellenőrizte, a szakemberek közel 1700 helyszínen tapasztaltak hiányosságot.
A gyorsan változó digitális világban kiemelkedően fontos a fogyasztók jogainak a védelme. Az Európai Bizottság e tárgyú irányelvét most ültetik át a magyar jogrendszerben törvényi szinten, új fogalmakat és szankciókat hozva a kereskedelmi szférába.
Új fegyvert ad az Európai Unió az közösségi fogyasztók kezébe: bevezeti a kollektív fogyasztóvédelmi keresetet.
A szavatossági és jótállási szabályok átfogó módosításával a fogyasztók megerősített védelmet kapnak jogaik érvényesítésében is, a kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében.
A webáruházak 12, az üzletek 4 százalékánál talált valamilyen mulasztást próbavásárlásai során az ITM; a mulasztások jellemzően kisebb súlyúak.
Idén augusztustól bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei, jövő évtől pedig jelentősen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállási szabályai. Ezek amellett, hogy a fogyasztók érdekérvényesítésének lehetőségét szélesítik, számos új feladatot rónak a kereskedőkre. Értékhatártól függően sávosan emelkedik például a jótállási idő hossza, Európában egyedülálló módon 3 évre nő a nagyértékű fogyasztási cikkek kötelező jótállási időtartama, és bevezetik az e-jótállási jegyet is. Bár az új szabályok hatályba lépéséig még van némi idő, a felkészülést érdemes időben megkezdeni. Cikkünkben ehhez kívánunk támpontot adni azzal, hogy áttekintjük a leglényegesebb változásokat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentése szerint 2021-től a termék árához igazodó, sávos, 1-2-3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújított fogyasztóvédelmi ajánlást tett közzé a pénzügyi szervezeteknek, a dokumentum többek közt a – járvány idején különösen aktuális – elektronikus kommunikációval és szerződéskötéssel, továbbá a határon átnyúló szolgáltatókkal kapcsolatos elvárásokkal egészült ki, és irányt mutat az örökösök és a pénzügyi szervezetek együttműködésére – közölte a jegybank.
A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a tárca szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén.
A Gazdasági Versenyhivatal is csatlakozott azon európai fogyasztóvédelmi hatóságokhoz, akik az Európai Bizottság koordinálása mellett átfésülik az online platformokon a koronavírus járvánnyal összefüggésben népszerűsített termékek reklámjait. Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és ezáltal megelőzzék, hogy az európai fogyasztók ezek áldozataivá váljanak.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1,8 milliárd forintos bírságot szabott ki a Telenor Magyarország Zrt.-vel szemben a vállalat megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt – közölte a hivatal. A Telenor vitatja a döntést, a bírság összegét súlyosan aránytalannak gondolja, ezért bírósághoz fordul.
A nagyvállalatoknak 2014. óta kötelező fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatása. Arról azonban nincs egységes álláspont, hogy a külföldi anyacéggel rendelkező kkv-kra is vonatkozik-e a jogszabály.
Az üzletek polcai már roskadoznak a szezonvégi kiárusítás keretében, kedvezményesen kínált árucikkektől. A spórolás lehetősége sokakat csábít vásárlásra. A kihagyhatatlannak tűnő vétel miatt érzett örömöt viszont sokszor a bosszankodás árnyékolja be: ugyanis nem egyszer hangzik el, „akciós árut nem cserélünk, nem javítunk.” Vajon jogszerű a szavatossági, jótállási jog kizárására vonatkozó kereskedői tájékoztatás? Mire jogosult a fogyasztó, ha a kedvezményes áron vásárolt termék hibás?
Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel – közölte Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos csütörtökön.