A 2023-ban hatályba lépő, új, az átalányadózókat érintő változások alapján a járulékbevallással kapcsolatban az átalányadózó egyéni vállalkozók az ún. göngyölítéses módszert alkalmazzák járulékalapjuk, illetve a fizetendő TB-járulék és szociális hozzájárulási adó meghatározására. További részletek a NAV-figyelő eheti számában.
Igen elterjedt a mellékállású átalányadózás is; esetükben nagy előny, hogy nem kell a minimáljárulék terhével kalkulálniuk, és 1.392.000 Ft jövedelemig semmilyen járulék- és adóterhet nem kell fizetniük. Sorozatunk záró részében bemutatjuk, esetükben miként működik a göngyölítéses módszer.
Most egy olyan átalányadózó példáját mutatjuk be, aki projekt-jellegű tevékenységet folytat, főfoglalkozású, nincs kieső ideje, és a vállalkozási tevékenysége szakképesítéshez kötött.
Most konkrét példákon mutatjuk be a göngyölítéses módszer alkalmazását. Ismernünk kell az szja-köteles jövedelem összegét, eloszlását, és vizsgálnunk kell a jövedelem alakulását a tb-járulék- és szochó-alaphoz képest.
A göngyölítéses módszer korábban ismertetett öt lépését érdemes egy nulladik lépéssel is kiegészíteni, ugyanis a fizetendő járulékok szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adózó társadalombiztosítási státuszának. Ebből a megközelítésből az adózó a tevékenységét végezheti főfoglalkozásúként, heti 36 órás munkaviszony / tanulói jogviszony mellet, illetve nyugdíjasként.
Július első napjaiban fogják a könyvelők és az adózók először alkalmazni a göngyölítéses módszert. Sorozatunkban bemutatjuk a szabályozás elméleti hátterét, és konkrét példákkal is segítünk. Most a szochó-fizetés szabályait részletezzük.
Július első napjaiban fogják a könyvelők és az adózók először alkalmazni a göngyölítéses módszert. Sorozatunkban bemutatjuk a szabályozás elméleti hátterét, és konkrét példákkal is segítünk.
