Jogeset a háromszögügyletek uniós értelmezéséről (2. rész)
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
A háromszögügyletekkel foglalkozó cikksorozat utolsó részében alaposan elemzünk egy konkrét esetet.
Ahogy azt megszokhattuk, a magyar Áfa törvény nem egy helyen összegyűjtve, hanem több helyen elszórva szabályozza a háromszögügylet rendelkezéseit, amelyek tartalmukat tekintve összhangban vannak az uniós rendelkezésekkel. Megjegyzem, ez nem a magyar törvény kritikája, más országok is hasonló elvek alapján strukturálják saját törvényeiket.
A háromszögügyletekben három szereplő van, amelyek eltérő tagállamban működnek, nincs köztük két azonos országbeli, vagy unión kívüli országhoz tartozó partner.
Cikksorozatomban a háromszögügyleteket vesszük górcső alá először általánosságban, majd hazai példákon keresztül a magyar jellegzetességekre is kitérünk.
Elmondható, hogy a háromszögügylet tulajdonképpen egy láncügylet, hiszen igaz rá, hogy egynél több értékesítés történik a felek között olyan módon, hogy a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.
Pár héttel ezelőtt meghozott ítéletében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.