Jézus utolsó napjait eléggé részletesen bemutatják az evangéliumok. Vannak különbségek, de a lényeget tekintve azonosak az események . Ezen az úton Jézus számos csodát tett, példabeszédeket mondott. Két eseménynek szoros kapcsolata van az adózással is. Ezek bemutatásával zárjuk a Bibliáról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló minisorozatunkat. Ez a 8. rész, a cikk végén megadjuk az előző részek hivatkozásjegyzékét.
Jézus utolsó útját, amikor Názáretből Jeruzsálembe ment, beteljesíteni végzetét, részletesen bemutatják az evangéliumok. Példabeszédeikben többször is szerepelnek a farizeusok, akik igaz és mély hit helyett a képmutatásban jeleskednek. Náluk még a bűnös ember, az adószedő is sokkal különb, ha őszintén megbánja bűneit. A képmutatásnak ezt a formáját a történelem mindig újratermeli, számos példát lehet erre találni akár napjainkban is.
Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált. Péter apostol, a kőszikla, többször is bizonyságot tett emberi gyengeségekről, Jézus mégis őt választotta a keresztény egyház alapítójává. Az Újtestamentum egyik története a Jézus és Péter apostol utáni templomadó megfizetéséről szól.
Az Újtestamentum tanítása szembehelyezkedik az Ótestamentum vagyonról, gazdagodásról írt nézeteivel. A szegénység, a szeretet, az örök élet hirdetése Jézus tanításai között központi helyet foglalnak el. A gazdagság ugyan nem bűnös dolog, de az arra való törekvés már igen, akit a pénz hatalmába kerít, az nem tudja Istent szolgálni.
