Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.
Az elmúlt két évben már többen jönnek vissza Magyarországra, mint ahányan külföldre mennek munkavállalás céljával, amiben nagy szerepe volt a szolgáltatóközponti beruházásoknak is – mondta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet.
A kormány arra számít, hogy 300 milliárd forintos többletköltséget jelentenek majd az otthonteremtési program új elemei a jövő évi költségvetésben, ebből az otthonfelújítási támogatásra szánt részt 150-170 milliárd forintra becsüli – közölte Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön a Kossuth rádió műsorában.
A 2020. július 1-jén hatályba lépő új járuléktörvény sok egyéb módosítás mellett a külföldön kiküldetésben dolgozók járulékalapjának számítási módját is jelentősen megváltoztatja, amely az eddigiekhez képest plusz költségeket jelenthet a munkáltatóknak. Érdemes erre időben felkészülni, és átgondolni a kiküldetési struktúrákat az érintett munkáltatóknak.
A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A külföldön munkát vállalók száma évről évre növekszik. Vannak, akik rövidebb ideig végeznek munkát a határon túl, így egy-egy üzleti tárgyalás, konferencia, vagy projekt erejéig vannak távol, míg mások hosszú távon, akár éveken keresztül. A határmenti településeknél gyakran találkozunk ingázással, amikor a munkavállaló Magyarországon él, miközben a másik országban dolgozik. Az is előfordul, hogy mindkét országban, akár két, vagy több munkáltató javára tevékenykedik, avagy csupán egy külföldi munkaviszonnyal rendelkezik, de hosszú hétvégén, vagy kisebb betegség idején Magyarországról végzi a munkáját, „homeoffice”-ban.
Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint továbbra is stabil a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a szerdán jóváhagyott brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet alapján.
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzon az Európai Unióból és az unión kívülről érkező munkavállalók esetében – áll a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) jelentésében.
