A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Szolgálati idő szerzésére bizonyos esetekben megállapodás-kötéssel is van lehetőség.
Amikor a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, felmerül a kérdés, hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából? Lehet-e változtatni az ellátás összegén? Megválaszoljuk a kérdéseket.
Az új KATA törvény alapján is kisadózó maradhattam. Ugyanakkor szeretnék a – még ugyan távoli – nyugdíjamról is gondoskodni. Fizethetek-e ennek érdekében a havi 50 ezer forintnál többet?
Az egyeztetés ma már kétféle módon lehetséges: vagy közvetlenül az ellátásban részesülő megkeresésével, vagy a külföldi társadalombiztosítási intézmény részvételével.
Januártól a Munka törvénykönyve módosítása nyomán bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége. Nézzük meg, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegébe.
Nyugdíjasként dolgozom. Jól gondolom, hogy mivel járulékot nem vonnak tőlem, így betegségem esetén nem illet meg betegszabadság és táppénz és ezért a munkáltató felé táppénzes papírt sem kell vinnem?
A szolgálati idő hosszáról hivatalból adategyeztetéést indít a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel. A nyugdíjbiztosító elküldött adatsorára reagálva észrevételt lehet tenni, amit vizsgálat követhet.
Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult.
Januártól márciusig nyugdíjelőleget állapítanak meg a benyújtott nyugdíjigények nyomán. Márciusban megjelennek a valorizációs szorzószámok, amelyek után számítják ki a nyugdíj végleges összegét.
Általában az legkedvezőbb, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor a munkáltató mond fel. Ismertetünk minden részletet.
Módosult például a nyugdíj összegének méltányosságból történő emelésének néhány szabálya.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Jó tudni, hogy ezek a szolgálati idők sok esetben nemcsak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
Szeptembertől módosult a nyugdíjrögzítés szabályozása. Elmondjuk, mi változott, és pontosan hogyan néz ki a szabályozás.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összege szempontjából meghatározó jelentősége van a szolgálati idő hosszának. Jó tudni, hogy szolgálati idő szerzésére megállapodás-kötéssel is van lehetőség.
Idén, vagy 2023-ban érdemes-e inkább nyugdíjba menni? Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát, és azok számára is, akik valóban visszavonulni szeretnének. Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat.
Szeptember 1-jétől módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§ (1) bekezdése, mely szabály a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíj rögzítés rendelkezéseit tartalmazza.
A társadalombiztosítási ügyintézés során fontos ismerni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak: a késedelmes adatszolgáltatásnak, az adatszolgáltatás elmaradásának, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség nem teljesítésének.
Mivel a nyugdíj korhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel természetesen továbbra is nyugdíjba mehetnek.
A nyugdíjemelésről szóló jogszabály 2022. november 1-jén lép hatályba, az emelt összegű ellátások és a januárig visszamenőleg járó összeg kifizetése novemberben történik meg. Ismertetjük a jogszabály részleteit.
