Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Az a meghatározó szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapítása érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek. Idén bővült a megőrzendő dokumentumok köre.
A kötelező legkisebb munkabér összegének 266 800 forintra emelkedése érinti a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés szabályait is.
Egy döntéshez a semmisség jogkövetkezményét akkor indokolt rendelni, ha nem lehet mérlegelni azt, hogy az eljárási szabályszegéshez fűződő jogkövetkezmények mellőzéséhez esetleg jelentősebb érdek fűződhet, mint azok levonásához. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A nyugellátások folyósításával kapcsolatban mind a leendő nyugdíjasok, mind a már nyugellátásban részesülők, vagy a hozzátartozók oldaláról hasznos áttekinteni a leglényegesebb tudnivalókat, akár öregségi nyugdíjról, akár hozzátartozói nyugellátásról legyen szó. Írásunkban a folyósítási lehetőségeket és a folyósítással kapcsolatos teendőket is számba vesszük.
Sokan betöltötték már a nyugdíjkorhatárt, de még nem igényelték nyugdíjukat. Év végéhez közeledve felmerülhet a kérdés, hogy igénybe vegyék-e a nyugellátást még ebben az évben?
Lassan, de biztosan fejlődik a pénzügyi tudatosság Magyarországon, az öngondoskodás javulását számos eszközzel lehet még ösztönözni – közölte kedden az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár.
Megjelent a nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet.
A családtámogatási ellátások igénybevétele a szolgálati időre és a nyugdíj összegére is hatással van.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Részletezzük a lehetőségeket.
A korhatár előtti ellátás nagyon hasonlít az öregségi nyugdíjra, sokan össze is tévesztik őket. Pedig jelentős a különbség.
A nyugdíjigény bejelentése során talán a legnehezebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. Több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni ahhoz, hogy a nyugdíj várható összege szempontjából jól válasszunk. Jó tudni azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíj igény benyújtását. Van-e „mozgástér” egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?
Ismertetjük a megőrzendő munkaügyi iratok körét, a megőrzési határidőket, a bejelentési kötelezettségeket, és azt is, milyen bírságra számíthatnak a hibázó munkáltatók.
Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, Most részletezzük a folyamatot.
Az a meghatározó szempont, hogy az adott megbízási jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e.
Ha a visszaküldött adatlap nem megfelelően töltetett ki, így a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Vajon ez visszamenőlegesen is lehetséges? És ha igen, meddig?
