Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja, hogy a leendő nyugdíjasok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaikról, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteikről aktív korban – a nyugdíjigény bejelentése előtt – tájékoztatást kapjanak.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.
Ha az elhunyt nyugdíjassal több közeli hozzátartozó is élt közös háztartásban, akkor a törvényben meghatározott sorrend az irányadó: elsőként az elhunyt együtt élő házastársa, bejegyzett élettársa, ennek hiányában a gyermeke, majd az unokája, szülője, nagyszülője, testvére veheti fel a halál bekövetkezése utáni első nyugdíjat. Jogeset.
Célszerű nagy gondosságot fordítani az adategyeztetés határidőben történő, pontos teljesítésére, mert ennek elmulasztása az ellátás folyósításának szüneteltetéséhez vezet. Az így ki nem fizetett összeg nem vész el, a jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátás legfeljebb öt évre visszamenőleg kiutalásra kerül.
Változatlanul nagy az izgalom a 2022. évi nyugdíjszámítást meghatározó valorizációs szorzószámok megjelenése óta a nyugdíjba készülők körében, hogy mikor érdemes nyugdíjba vonulni. Feltárjuk a lehetőségeket.
Mit lehet tenni akkor, ha elhamarkodtuk a nyugdíjigény benyújtását? Van-e mozgástér egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?
2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén.
Amikor a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, sokszor felmerülő kérdés, hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából, illetve lehet-e változtatni az ellátás összegén.
Idén november helyett a kiegészítő nyugdíjemelés már júliusban megtörténik, január 1-jére visszamenőleges hatállyal.
A következőkben a családtámogatási ellátások és a nyugdíjra jogosító szolgálati idő kapcsolata kerül bemutatásra.
Hasznos áttekinteni a leglényegesebb tudnivalókat a nyugellátások folyósításáról, akár öregségi nyugdíjról, akár hozzátartozói nyugellátásról legyen szó. Az egyik leggyakoribb kérdés arra irányul, hogy kit illet meg az elhunyt nyugdíjas utolsó havi ellátása, és kinek, hová, milyen bejelentési kötelezettsége van a halálesettel kapcsolatban.
Norvégiában 1797 euró a nyugdíj szemben Ukrajnával, ahol mindössze 110 euró, mi a régióban sereghajtók vagyunk – derül ki a Picordi .com elemzéséből.
A szolgálati idő mértéke, hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is. A szolgálati idő elsősorban biztosítási jogviszony alapján keletkezik. Nézzük meg, lehetséges-e akkor is szolgálati időt szerezni, amikor azért nincs biztosítási jogviszony, mert nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytat valaki.
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található. Egyikük a valorizációs szorzószám, amiről most jelent meg kormányrendelet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
Minden év márciusában kerül sor a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasokkal az adategyeztetésre. A folyamat már kétféle módon történhet.
A hatvanöt év alatti, nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási utalvány alapján jogosultak meghatározott mértékű utazási kedvezményre.
A nyugdíjba voulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése.
Igen sokszor felmerül a kérdés, mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. A válaszhoz tekintsük át a „nők 40” legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) alapján.
Nem ritka, hogy egy – egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedik valaki. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.
