Kata változás: a Magyar Szakszervezeti Szövetség érdemi egyeztetést követel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalmi egyeztetés intézményének visszaállítását, valós és hiteles egyeztetést követelnek a szakszervezetek – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a kata adózási rendszer átalakításának körülményeire.

A MASSZ szerint Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tett ígéretét megszegve itthon ismét keményen arcul csapta a társadalmi és szociális partnereket. Szerintük a szakszervezetek többsége eddig is jól tudta, a kormány semmibe veszi a szakmai és szociális javaslataikat, hiszen a munkavállalók érdekeit és életét befolyásoló nagy döntések előtt sem méltatja érdemi párbeszédre az érdekvédőket.

A kata és legutóbb a rezsi szabályok megváltoztatásának módja azonban minden eddiginél jobban bizonyítja, a jelenlegi hatalom akkor sem kíváncsi az egyes társadalmi csoportok, így a szakszervezetek érveire vagy javaslataira sem, ha a miniszterelnök Brüsszelben elkötelezi magát az érdemi egyeztetésre és párbeszédre. Márpedig, mint ismert, az EU-s helyreállítási alap megszerzése érdekében Orbán Viktor miniszterelnök éppen mostanában fogadta el a kitételt, miszerint a kormánynak a jövőben az általa kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagynia a társadalmi egyeztetésre. A MASZSZ közleménye szerint ezt a fogadalmát máris megszegte, hiszen rapid módon, egyeztetés nélkül módosította a kata szabályokat, nagy ütést mérve ezzel a társadalmi szervezetekre.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.