Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?


Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.

Az antitröszt szabályozás gazdasági közjog, ami definiálja, mit tilos tenniük a gazdasági szereplőknek; a tisztességtelen verseny jogi szabályozása a személyiségi jogok külön ága, magánjogi terület, amely a bíróságokon bonyolódik. A kollektív munkajog az antitröszt versenyjoghoz, az individuális munkajog a tisztességtelen verseny jogához kapcsolódik – definiálta az alapfogalmakat és azok viszonyát „A munkajog és a versenyjog találkozási pontjai – kölcsönös rácsodálkozások” című előadása elején Dr. Fejes Gábor ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere.

A munkajog munkáltató-fogalmát a versenyjog vállalkozásnak nevezi; ezen a jogterületen minden jogalany vállalkozás, aki gazdasági tevékenységet folytat. Ez alól a legfontosabb kivétel a munkavállaló, vagyis a munkavállaló nem lehet alanya a versenyjogi tilalmaknak.

Ez alól kivételt jelentenek az önfoglalkoztatók, akik vállalkozásnak minősülnek: a debreceni ügyvédek például nem határozhattak meg minimális óradíjat, mert vállalkozásként ez versenykorlátozó magatartásnak minősül – mondta az előadó.

Dr. Fejes Gábor

Szervezkedhetnek-e az önfoglalkoztatók?

A kollektív munkajog első pontja a szervezkedési szabadság; ez a versenyjogban is érvényesül, vagyis szakszervezet soha nem minősülhet kartellnek, a léte nem lehet versenyjogi jogsértés, és a sztrájk nem lehet bojkott-kartell – szólt az előadó a két jogterület fontos találkozási pontjáról.

Szürke zónának minősül ebben a kérdésben a kényszervállalkozások helyzete, amelyek munkaviszonyhoz hasonló körülmények között tevékenykednek – vajon ők alakíthatnak szakszervezetet? – tette fel a kérdést az előadó. A versenyjog képes átminősíteni a munkajogi fogalmakat: volt példa arra, hogy bizonyos szerződéseket tartalmukat tekintve munkaviszonynak minősített a Versenytanács, tehát elismerték, hogy bizonyos megbízottak és alvállalkozók nem önálló piaci szereplők – például így döntöttek a Shell benzinkutakat üzemeltető alvállalkozók esetén – adott választ Dr. Fejes Gábor.

A másik oldalról, például a szakmai szövetségek irányából induló, kollektív szerződésekre hasonlító kezdeményezések ugyanakkor elbuktak a GVH eljárásain: például a MÚOSZ, a mérnöki kamara, a szinkronszínészek szervezete nem tárgyalhatott kollektíven, és többek között nem állapíthatott meg minimum-díjazásokat sem.

Az Európai Unióban sem egyértelmű a kényszervállalkozások versenyjogi megítélése. Hollandiában például peres ügy lett abból, hogy a kisegítő zenészek – akik például betegség esetén beugróként helyettesítik zenésztársaikat – vállalkozónak vagy munkavállalónak minősülnek-e, és milyen bérezésre tarthatnak igényt. Az EU versenyjogi bírósága a munkajog kategóriái szerint ítélte meg a jogviszonyt, és arra jutott, hogy ez esetben munkaviszony-szerű foglalkoztatásról van szó. Ugyanezt mondta ki egy dán bíróság színészek esetében, annyi különbséggel, hogy ítéletük szerint a celeb valós vállalkozó, míg a szabadúszóként tevékenykedő „hagyományos” színészek klasszikusan munkajogi jelleggel tevékenykednek.

Az Über-sofőrök versenyjogi megítélése az EU-ban még nem egyértelmű, és általában is elmondható, hogy az EU bizottsága több lehetőséget mérlegel az ügyben, hogy alakíthatnak-e szakszervezetet az önfoglalkoztató vállalkozók.

Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és léphetnek fel közösen érdekeik védelmében – mondta a címzetes egyetemi docens.

Lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés?

Holland jogeset ismertetésével mutatta be a kérdés bírósági megítélését előadásában Dr. Fejes Gábor.

Az Albani nevű holland textilipari cég kollektív szerződése alapján magán-nyugdíjbiztosítást is kötött dolgozóira, méghozzá egy adott biztosítóval. Miután a biztosító megemelte a fizetendő járadékot, jogvita alakult ki arról, hogy a kollektív szerződés kikötheti-e, hogy melyik biztosítóval szerződjön a cég, vagy a társaság piaci versenyben kiválaszthatja-e a számára kedvező ajánlatot.

Az Európai Bíróság az ügyet lezáró ítéletében kimondta, hogy a munkabéke az uniós jog egyik alapcélja, ezért nyilvánvaló, hogy a kollektív szerződés időnként korlátozza a versenyt. Mára már elmondhatjuk, hogy az EU beállt joggyakorlata szerint a kollektív szerződés nem esik a versenyjog hatálya alá, így nem is lehet versenykorlátozó.

Szervezkedhetnek-e a munkáltatók?

A munka- és a versenyjog fontos köztes területe a munkáltatók szervezkedésének megítélése; vajon van-e szervezkedési szabadságuk a munka világát érintő feltételek (bérplafon, munkavállalók átcsábítása) szabályozásában? – tette fel a következő kérdést az előadó.

Válaszként először Milton Friedmant idézte, aki szerint a munkavállalókat igazán a verseny védi, ami értük zajlik, így a munkáltatóknak nincs szervezkedési szabadsága, mert az korlátozza a versenyt.

A hatósági gyakorlat szerint is kartellezésnek minősül, ha a munkáltatók megállapodnak abban, hogy egymás alkalmazottait nem csábítják el. Dr. Fejes Gábor felidézte a Szilícium-völgy első – erről szóló – HR-kartelljét, amelyben a részt vevő cégek kemény pénzbírságot kaptak, azzal a kikötéssel, hogy a következő hasonló esetben már börtönbüntetéseket fognak kiszabni.

Ráadásul a világ versenyhatóságai úgy vélik, hogy az átcsábítási tilalomról szóló megállapodások nemcsak konkurens, azonos piacról élő cégek között köttethetnek, mert a munkaerőpiacon minden cég versenytárs – ugyanarra a munkaerőforrásra hajtanak. Ezért konszenzus van abban is, hogy a hasonló kartellezést széles körűen értelmezik.

Hasonlóan egyértelmű világszerte a fizetési plafonról szóló iparági megállapodások megítélése – azokat mindenütt antitröszt tényállásnak tekintik, amely az árkartellhez hasonló.

Hazai jogeseteket idézve Dr. Fejes Gábor elmondta: szakmai szövetségek szabályzataiban, etikai kódexeiben többször is szó van átcsábítási tilalomról; a jogász szerint ezt leírni konkrét bírságveszélyt jelent. Felidézte, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek egyik hazai szövetsége 1 milliárd forint bírságot kapott hasonló esetért, és az erről szóló döntésében a GVH azt is rögzítette, hogy a munkaerőpiac keresleti oldalán minden cég versenytárs.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

Kibővítették a vállalkozások munkaerő támogatását

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban – emlékeztetett Bodó Sándor. A kiterjesztés mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre – tette hozzá a minisztérium csütörtöki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2021. november 30.

Kell-e munkaszerződést módosítani a hibrid munkavégzés miatt?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.