Nyugdíj: évente egyszer kérhető az évek összeszámítása


A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összeszámolása hivatalból is megtörténik, de évente egyszer bárki betekintést nyerhet abba, hogy hány évnél is tart. Ismertetjük a részletszabályokat.

Releváns jogszabály:

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Sokszor előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még messze lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

Sok esetben a munkáltató szeretné tudni létszámgazdálkodási szempontból, hogy a nyugdíjhoz közeledő munkatársra meddig számíthat, mikor kell pótlásáról gondoskodnia.

Kétféleképpen is történhet

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ennél az időpontnál korábban, bármilyen fiatalon is kérje azt. Egy dolgot kell figyelembe venni, ez a kérelem évenként csak egy alkalommal nyújtható be.

Eljárás hivatalból

A nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szervek által folytatott adategyeztetési eljárás célja és folyamata, vagyis a hivatalból történő adategyeztetés a biztosítottak, volt biztosítottak társadalombiztosítási szerv nyilvántartásában szereplő szolgálati idejének egyeztetése az érintett személyekkel. Ez az eljárás a nyugdíjkorhatár betöltését három évvel megelőzően indul.

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (a lakóhely szerinti fővárosi, vármegyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó szervezeti egysége) részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

  • biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
  • a foglalkoztatók adatai,
  • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
  • az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
  • azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

A jövedelem és járulék adatok azért 1987. december 31-ét követően fontosak, mert a nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítás napjáig elért nyugdíjjárulék- köteles keresetekből, jövedelmekből kell kiszámítani.

Az egyeztetésnél az érintett személy az esetleg hiányzó adatokra vonatkozóan észrevételt tehet, erre vonatkozó dokumentumait benyújthatja.

A nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkozattételre hívhatja fel.

A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Így biztosítható az a követelmény, hogy a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolt időszakok kimutatása, igazolása valamennyi egyeztetett adatot tartalmazza.

Az adategyeztetési eljárás határozat kibocsátásával zárul.

Igazolás kérelemre évente egyszer

Akiknek bármilyen oknál fogva a fenti időpont előtt van szükségük adataik ismeretére, tájékoztatást kérhetnek fenti adataikról.

Ezek a személyek évente egy alkalommal kérelmet nyújthatnak be adategyeztetési eljárás lefolytatása iránt, vagy hatósági bizonyítvány kiadását kérhetik.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E §-a szerint a biztosított, volt biztosított megszerzett szolgálati idejéről, a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szerzett szolgálati idejéről, és az adategyeztetési eljárás során közlésre kerülő további adatairól hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.

További lehetőség a szolgálati idő megismerésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba történő betekintés, mely lehetőséggel az érintett személy vagy képviselője élhet.

Ha az adatokat leírt formában szeretnénk látni, az érintett személy vagy képviselője kérelmére a nyilvántartott adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki. Ezek a lehetőségek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96.§ (8) bekezdésében szerepelnek.

A kivonat kiállítása illeték- és költségmentes.

Hasznos tudni azt is, hogy az adategyeztetési eljárás során mód van a külföldön szerzett szolgálati idők igazoltatására is, amelyhez a magyar nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv segítséget nyújt oly módon, hogy az érintett személy által megadott adatok és dokumentumok megküldésével beszerzi a munkavégzés helye szerinti ország nyugdíjbiztosítási szervétől az ott szerzett szolgálati időről szóló igazolást.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.