Egységes szabályok vonatkoznak 2024-től a követeléskezelőkre egy jövőre életbe lépő uniós direktíva alapján. Az új szabályozással nyitottabbá válik a piac, eltűnhetnek a szürkezónában működő cégek, csökkenhet a nem teljesítő hitelállomány, ugyanakkor nőhetnek a követeléskezelés költségei – mondta Lencsés Tamás, az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.
A számlaforgalom valós idejű ellenőrzése nem idegen a magyar vállalkozásoknak, de nem is ez lesz a legnagyobb kihívás abban az uniós jogszabálycsomagban, melynek bevezetésére több lépésben a következő években kerül sor, 2028-ig. Az elvárások teljesítéséhez nem elég a jó szándék, rengeteg cég lesz, ahol a működést is jelentősen át kell majd alakítani ‒ hívta fel a figyelmet Nyári Zsolt, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. partnere és okleveles adószakértője.
Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át. A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok esetében a visszatérítési időszak számításánál az adófizetési kötelezettség megnyílta – adólevonási jog keletkezése – adólevonási jog gyakorolhatósága hármas feltétel az irányadó.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására.
Az áfacsalások csökkentése érdekében módosultak a fordított adózás szabályai. Mostantól a tagállamok kérelmezhetik, hogy a fordított adózást általános jelleggel alkalmazhassák a belföldi ügyleteikre vonatkozóan is – írja közleményében a Deloitte.
Az Európai Parlament mindkét tanácsi irányelvre – a digitális jelenléttel bíró vállalatok adóztatásáról, valamint a digitális szolgáltatási adóról szólóra – vonatkozó állásfoglalását nagy többséggel fogadta el.
