A külföldön dolgozók visszaesése is lehúzta a foglalkoztatottságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet.

A 15-64 évesek közül 4 millió 402 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportot jellemző foglalkoztatási ráta 70,2 százalékos volt, mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és ugyanannyi, mint a harmadik negyedévvel megegyező előző háromhónapos időszakban – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

72 ezer fővel dolgoztak kevesebben októberben

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak 25 ezres és a közfoglalkoztatottak számának 17 ezres visszaesése okozta.

Októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 451 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel, a tavaly októberihez képest pedig 72 ezerrel kevesebb. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,6 százalék volt, ami a szeptemberi értékhez képest 0,6 százalékponttal, a tavaly októberinél pedig 0,9 százalékponttal alacsonyabb.

Már szeptemberben is hasonló mértékben, 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma azt követően, hogy augusztusban 54 ezerrel, ismét 4,5 millió fölé emelkedett és csak 18 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.

A foglalkoztatottak számának 38 ezres csökkenése augusztus-októberben megegyezett a munkanélküliek számának emelkedésével, a munkaerőpiacon megjelent aktív népesség létszáma változatlan maradt. A 15-74 évesek lélekszámának csökkenése magyarázza az aktivitási ráta 0,1 százalékpontos emelkedését.

Demográfiai okok is közrejátszottak

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal 27,6 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 40 ezerrel csökkent, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 83,3 százalékra esett. Az 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 14 ezerrel, 714 ezerre, a foglalkoztatási ráta – részben demográfiai okból – 3,4 százalékponttal, 60,6 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a foglalkoztatási ráta 75,6 százalékos volt az augusztus-októberi három hónapban. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,7, a nőknél 67,5 százalék volt Magyarországon.

A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma alig 6,3 ezerrel csökkent egy év alatt, 2 millió 431 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk azonban – részben demográfiai okból, a korosztály lélekszámának 16,5 ezres fogyásának következtében – 0,2 százalékponttal, 77,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők létszáma 35 ezerrel, 1 millió 970 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 62,8 százalékra csökkent egy év alatt.

ITM: szezonális hatások jelentkeztek októberben

Munkaerőpiaci szempontból október felemás hónap volt, hiszen szezonális hatások miatt ebben a hónapban általában a foglalkoztatottak száma némi visszaesést mutat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 műsorában.

Bodó Sándor kiemelte, ágazati téren nem figyelhető meg jelentős változás, a munkaerőpiacon belül továbbra is a szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet, miközben az építőipart és a mezőgazdaságot kevésbé érinteti a járvány – jegyezte meg

A távmunka aránya újra emelkedni kezdett októberben miután a nyári hónapokban ezen a területen csökkenés volt megfigyelhető – mondta az államtitkár utalva arra, hogy a távmunka aránya a márciusi 7,6 százalékról áprilisra 17 százalékra nőtt.

Bodó Sándor a minisztériumi programokat ismertetve megjegyezte, hogy míg tavasszal a csökkentett bértámogatás és a munkahelyvédelmi támogatás volt a fő irány, ősszel az ágazati bértámogatásokra helyezik a hangsúlyt. A tárca azokat a speciális területeket célozza meg a segítségnyújtással, amelyek a legnehezebb helyzetbe kerültek a járvány miatt. Iskolai végzettség szempontjából ilyenek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, akik körében 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Jelentősek az eltérések területi szempontból is, míg Észak-Magyarországon 10 százalék közelben van a munkanélküliség, az ország nyugati részén a ráta mindössze 2,2,-2,7 százalék – mutatott rá utalva arra, hogy a 25 év alattiakat is támogatja a minisztérium.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek