A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. augusztus 13.
Címkék: ,
Rovat: ,
A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Legyen szó vagyonvédelemről, árufeltöltésről vagy akár mezőgazdasági idénymunkákról, Magyarországon számos ágazatból hiányzik ma a megfelelő létszámú munkaerő. De megeshet az is, hogy a cég egy várandós kismamáját vagy egy hosszabb ideje lábadozó kollégáját kénytelen átmenetileg helyettesíttetni. Ilyenkor kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy a hiányzó munkaerőt a cég egy külső vállalkozó bevonásával biztosítsa. Ez az átmeneti együttműködés gyakran egy vállalkozási vagy megbízási szerződés formájában ölt testet, amely révén az adott feladatot a vállalkozó saját munkavállalóival végzi el – legtöbb esetben a megrendelő székhelyén és telephelyén.

Az áfa-probléma

Mi lehetett a gond az ilyen szerződéssel? Az, hogy egy adóellenőrzés során a NAV arra a következtetésre juthat: a szerződés sokkal inkább a munkaerő-kölcsönzés, mintsem a vállalkozási vagy a megbízási szerződés jellemzőit hordozza magán, és ezért azt átminősíti. Márpedig a vállalkozási/megbízási, illetve a munkaerő-kölcsönzési megállapodás kezelése az áfa-rendszerében eltérő. Míg ugyanis az előző kategóriába tartozó szerződések az általános, egyenes áfáztatási körbe tartoznak, addig a munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik.

„Ezért ezek a vállalkozási/megbízási szerződések a megrendelő számára komoly adózási kockázattal járnak. Ha ugyanis a NAV úgy találja, hogy a felek valójában munkaerő-kölcsönzésben állapodtak meg, úgy a megrendelő a szolgáltató által felszámított áfát nem vonhatja le, és nála áfahiány jelentkezik.” – ismerteti dr. Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. „Ha az ellenőrzés során a szolgáltató együttműködik a megrendelővel és hajlandó a számláját módosítani, úgy az ellenőrzés alacsonyabb adóhiánnyal és egy mérsékelt bírsággal megúszható. Ha azonban a vállalkozó már nem elérhető, a kifogásolt szerződés már több évre nyúlik vissza, a vállalkozó rosszhiszemű, vagy bármely egyéb technikai probléma adódik, úgy a súlyosabb megállapítások aligha elkerülhetőek.”

Mikor munkaerő-kölcsönzés, mikor vállalkozás?

Márpedig nem egyszerű megállapítani, hol húzódnak a két szerződéstípus határai. Fogódzót nyújthat egyrészt a Munka Törvénykönyve, amely szerint a munkáltató jogosult munkavállalóját átmenetileg eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni – ennek tartama azonban az évi negyvennégy napot nem haladhatja meg. Jelenti ez azt, hogy az ezen időszakot meghaladó, más munkahelyen vagy munkáltatónál való foglalkoztatás már automatikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül? Nem feltétlenül. Ehhez ugyanis a kirendelés egyéb körülményeit is figyelembe kell venni, így például azt is, hogy a munkavállalót kifejezetten ezzel a céllal vették-e fel.

„Az elhatárolás kérdésében iránymutatást adhatnak a közelmúltban napvilágot látott bírósági ítéletek is.” – folytatja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője. „Ezek szerint – abban a tekintetben, hogy egy megállapodás vállalkozási szerződésnek vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősül-e – nem mindegy, hogy a munkavállalót csak egy meghatározott projekt erejéig foglalkoztatják a másik helyen, vagy általános jelleggel, ismétlődő feladatok elvégzésére.”

Az elhatárolásnál szintén figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó – a munkavállaló személyes munkavégzésén túlmenően – képviseltetve van-e a megrendelőnél. Ha a megrendelő szabadon, kötöttségek nélkül utasíthatja a munkavállalót, úgy ez is a munkaerő-kölcsönzés jelleget erősíti.

Szintén jelentősége van annak, hogy a munkavállaló munkáját melyik szerződő fél szervezi meg, biztosít-e a vállalkozó pótlást arra az esetre, ha a munkavállaló megbetegszik vagy szabadságra megy, ki biztosítja a munkavégzés eszközeit (pl. ki adja a takarítószerszámokat) és nem utolsó sorban annak, hogy a felek mi alapján számítják ki a vállalkozási díjat (projektalapon vagy az átadott munkavállalók létszámának arányában). „Sajnos a gyakorlatban ezek a feltételek nem mindig koherensek, így ritkán mutatnak egyértelműen az egyik vagy a másik szerződéstípus irányába.” – mondja dr. Veres Dániel.

Hogyan érdemes eljárni?

A munkaerő-kölcsönzés egy jogilag szigorúan szabályozott tevékenység. A kölcsönbeadó cégnek szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában, amihez pedig szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezért a feleknek – hacsak a szolgáltató nem kíván kifejezetten ilyen tevékenységet üzletszerűen és rendszeresen folytatni – érdemes arra törekedniük, hogy megállapodásukat egy megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között fogalmazzák meg. Ahhoz azonban, hogy ez a törekvés egy adóhatósági – vagy akár egy munkaügyi – ellenőrzés során is megállja a helyét, célszerű a munkaerő-kölcsönzés fent megfogalmazott jellegzetességeit a lehető legnagyobb mértékben elkerülni.


Kapcsolódó cikkek:


Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról
2019. december 6.

Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról

Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő úgynevezett „holland levelének” szabályozása is változik – írja az RSM blogja.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Többletadókat töröltek el Romániában
2019. december 4.

A román parlament szerdán módosította az adótörvénykönyvet és eltörölte január 1-jei hatállyal az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban
2019. december 4.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban

2020. január 1-től az EU-tagországok körében négy területen egységessé válik a szabályozás az egyszerűbb és egységes áfakezelés érdekében. A változások részben a nyári adócsomag keretében kerültek be a magyar áfatörvénybe, míg egyes szabályok az EU közvetlenül alkalmazható rendeleteiben keresendők. Ezek az egyszerűsítések azt célozzák, hogy egységes és egyszerűbb áfaszabályok biztosítsák az áruk értékesítését az EU határain belül.