Az Ab szerint érvényes a túlóratörvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Az Ab elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.

Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.

Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki, például felszólalásával húzza az időt.

Az Ab szerint a törvényhozás ésszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.

Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.

Az Ab leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.

Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.

Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.

Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének.

A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások „kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.

Az Ab rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.

Az Ab határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján.

(MTI)

---