Biztosan tudjuk mi számít munkaidőnek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyelet munkaidő, míg a készenlét nem? A munkába járás időtartama néha mégis beszámít a munkaidőbe? Bár egyértelműnek látszik, mégsem lehet pontosan tudni mettől meddig tart a munkaidő például ügyelet, utazás vagy kirendelés esetén. 

Első ránézésre egyszerű kérdés

Hiszen a Munka Törvénykönyve is definiálja…

Az Mt. 86. §-a szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama, nem munkaidő ugyanakkor – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenységnek pedig minden olyan feladat ellátása minősül, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Meg kell állapítsuk, hogy a fenti definíció összhangban van az évtizedek óta kialakult magyar munkajogi gyakorlattal. Az említett gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy a munkaidő leegyszerűsítve az az idő, amikor a munkavállalónak munkavégzés céljából rendelkezésre kell állnia.

Ez alapján nyilvánvaló, hogy nem minősül munkaidőnek sem a munkaközi szünet – hacsak a munkáltató vagy a felek megállapodása, esetleg kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – sem a munkába történő utazás ideje. A fentiek alapján tehát munkaidő a beosztás szerinti munkaidő, illetve a beosztáson kívüli rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzést is ideértve.

Az ügyelet kérdése

A korábbi Mt. hasonló logikáját ugyanakkor némileg kikezdi az új Mt. 107. §-a, amely az ügyelet teljes időtartamát rendkívüli munkaidőnek nyilvánítja.

Megjegyzem, hogy a fenti definícióba az ügyelet aligha tartozhat bele a nyelvtani értelmezés alapján, hiszen az ügyelet, amely a munkavégzés nélküli rendelkezésre állás egyik formája, aligha tekinthető munkavégzésre előírt időnek. Másik oldalról viszont, ha az ügyelet mégis munkaidőnek lenne tekintendő a fenti definíció alapján, akkor aligha lenne magyarázható az, hogy a készenlét, amely a rendelkezésre állás egy másik formája, miért nem munkaidő?

 

Folytatás a munkajog.hu oldalon

 

A cikk szerzője Fodor T. Gábor & Partnerei Ügyvédi Iroda

---