Borsik János: káros a polgári jog betörése a munka világába


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A polgári jog „betörése” a munka világába rendkívül sértő és hátrányos a dolgozók számára – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. Az átmeneti rendelkezések időkényszert alakítottak ki a munkahelyeken: alig van mód a felkészülésre.


Borsik János azt mondta: úgy látják, hogy az előkészítő eljárás, és maga a törvény sem felel meg mindenben a hazai elvárásoknak, a munkavállalók érdekeinek és az európai normáknak.
Konkrétan a műszakpótlék eltörlése, a bérpótlékok alapbéresítése, az átlagkereset átalakítása távolléti díjra sok-sok pénzt vesz ki a munkavállalók zsebéből.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:
• Június 27: Munkaviszony megszüntetése 2012
• Június 28: Az új Mt-vel kapcsolatos feladatok a közszférában
• Július 5: Hatályban az új Munka Törvénykönyve
• Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig!
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.
Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető

Mindemellett módosítani kell a kollektív szerződéseket és a munkaszerződéseket is, hiszen az új törvénnyel nem ütközhetnek ezek a megállapodások. Ahol pedig a kollektívszerződés-kötési jogosultság nincs meg a törvény hatályba lépése után, ott január elsejével meg is szűnhetnek néhány esetben a kollektív szerződések. „Összességében elégedetlenek vagyunk az új munka törvénykönyvével a munkavállalóknak okozott súlyos hátrányok miatt” – nyilatkozta Borsik János.

A szakszervezeti vezető szerint a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, amely csökkenti a kereseteket, a különféle pótlékok megvonásával, illetve alapbéresítésével növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, mert bevallottan is egyre nagyobb teret akar adni a kétoldalú megállapodásoknak a munkaszerződések esetében. Emellett a kormány legyöngítette a munkaügyi ellenőrzést, amelynek pontosan az volna a szerepe, hogy kontrollálja a munkáltatók viselkedését a munkavállalókkal szemben, és a minimálisra szorítsa a törvénysértő munkáltatói intézkedéseket – hangsúlyozta az elnök.

Borsik János szerint összességében a polgári jog „betörése” a munka világába rendkívül sértő és hátrányos, hiszen nem két egyenrangú fél alkuszik majd a munkaszerződésről, hanem a munkáltatók érvényesítik a gazdasági erőfölényüket, amelyhez még az új munka törvénykönyve is segítséget nyújt. A munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeit pedig szándékosan lerontja a kormány – vélekedett. A munka törvénykönyvéről szóló előzetes tárgyalásokból hiányzott a háromoldalú egyeztetés, „zárt és titkos” megbeszéléseket folytattak a meghívottakkal – mondta az ASZSZ elnöke.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.