Csökkent az álláskeresők száma októberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az októberi zárónapon 244 200 álláskereső volt, több mint 16 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ a honlapján közölte: októberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.

Októberben 40 600 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 11,5 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évihez képest 3,6 százalékkal csökkent. Az álláskeresők 10,0 százaléka, 24 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a számuk.

Az álláskeresők 26,9 százaléka, 65 800 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 10,4 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Az év tízedik hónapjában 37 500 volt a 25 év alatti és 60 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,3, illetve 24,9 százalékot tett ki.

Az NFSZ adatai szerint októberben 134 500 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 47,7 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 44,9 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 32 100 új betölthető álláshelyet jelentettek be októberben, ezek 50,8 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 16 300 volt, 60,9 százaléka a közfoglalkoztatásban.

Októberben 118 400 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 84 100 betöltetlen maradt.

Az év tizedik hónapjában 233 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a fűtési kazán, radiátor gyártását, a háztartási készülék gyártását, a villamosenergia-termelést, ellátást, a szállítást kiegészítő tevékenységet, valamint az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását, területileg pedig Somogy, Veszprém, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Fejér megyét, valamint a fővárost érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt a 2018. július-szeptemberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 178 200-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.