Dolgozzunk otthonról a koronavírus idején! Koronavírus

2020. március 11-én a Kormány kihirdette a veszélyhelyzetet [veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet], és rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe [az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Kormányrendelet]. Az intézkedések között egyelőre nem szerepel olyan, amely befolyásolná a munkába járást vagy a munkavégzést, ugyanakkor az olyan helyeken, ahol lehetőség van az otthoni munkavégzésre, sok esetben szorgalmazza azt a munkáltató vagy a munkavállaló. Ügyelni kell azonban arra, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan is betartásra kerüljenek a munkajogi szabályok.

Otthoni munkavégzésre általános esetben egy atipikus munkaviszony, a távmunka keretében van lehetőség, ebben a formában a munkavállaló állandó jelleggel otthonról végzi munkáját és eseti jelleggel jelenik meg a munkáltatónál. Ettől eltérően, a gyakorlatban él a „home office” intézménye, amely külön jogi szabályozás alá nem esik, és amely alapján a munkavállaló állandó jelleggel a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen (nem otthonában) dolgozik, ám általában saját kérésére, a munkáltató eseti jelleggel engedélyezi számára, hogy egy-egy napon otthonról végezze munkáját. Az otthoni munkavégzés két formájában az a közös, hogy mindkettőre csak akkor van lehetőség, ha a feladatok jellege alapján a munkavállaló otthon, számítástechnikai eszközök használatával, a munka eredményét azok segítségével, elektronikusan továbbítva tudja végezni munkáját; ilyen munkakörök tipikusan az irodai környezetben találhatóak, például könyvelők, fejlesztők sorolhatók ide.

A koronavírus terjedése miatt előfordulhat, hogy a munkavállalók igénylik saját és családjuk egészsége érdekében az otthoni munkavégzést, de az is lehet, hogy a munkáltató kívánja így elejét venni annak, hogy a munkahely fertőzési gócponttá alakuljon. Minden esetben a felek együttműködése szükséges ahhoz, hogy az átállás zökkenőmentes legyen.

Elsősorban a tekintetben kell döntést hozni, hogy az otthoni munkavégzésre mennyi időre kerüljön sor. Amennyiben az otthoni munkavégzés továbbra is megtartja eseti jellegét, például a veszélyhelyzet kihirdetésére tekintettel egy-két hét otthoni munkavégzésről van szó, járható út, hogy a felek „home office”-ban állapodnak meg, amely esetében a munkavállaló otthonában, a beosztás szerinti munkaidőben végzi munkáját. Fontos ugyanakkor, hogy a munkavégzés helyét a felek mindig csak közös megegyezéssel határozhatják meg [Mt. 45. § (3) bek.]. Tehát, a „home office” alkalmazása is a felek megegyezéséhez kötött.

Amennyiben azonban a munkáltató hosszabb időtávban gondolkodik az otthoni munkavégzés lehetőségéről, és például a járvány Magyarországról való teljes eltűnéséig otthoni munkavégzést kíván biztosítani, az, bár nem ismerhető előre pontosan az ehhez szükséges időtartam, akár hónapokat is felölelhet. Több hónapos otthoni munkavégzés már nem minősülhet eseti jellegnek, ekkor gondoskodni kell a távmunka keretében történő foglalkoztatásról. Ehhez a távmunkavégzés munkaszerződésbe foglalása szükséges [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 196. § (2) bekezdés], tehát munkaszerződés-módosítás, a felek egyetértése nélkül nincs lehetőség bevezetésére. A munkaszerződés módosítása szólhat határozott időre is annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet visszavonásával vagy a fertőzések megszűnésével a munkahelyi rend is visszatérjen. Amennyiben nem határozott időre kerül sor módosításra, úgy hiába van vége a veszélyhelyzetnek, a munkavállaló ragaszkodhat a távmunkavégzéshez, pedig a munkaszerződés „visszamódosításához” az ő egyetértése is szükséges.

Amennyiben határozott időre kötjük a szerződésmódosítást, a határozott idő leteltével automatikusan az eredeti munkaszerződés feltételei szerint folytatódik tovább a munkaviszony. Arra is lehetőség van, hogy a határozott időtartamot ne pontosan, tehát például három hónapban jelöljük meg, hanem egy meghatározott, a felektől független „eseményig” tartson időtartama, a koronavírus esetén ilyen meghatározás lehet a veszélyhelyzet megszűnése.

Amennyiben távmunkavégzésre módosítjuk a munkaszerződést, annak alkalmazásához egyéb, az általánostól eltérő munkajogi szabályok is tartoznak. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkáltató általi ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik [Mt. 196. § (3) bekezdés]. Az ellenőrzés módját eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg, amennyiben az a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlanon (a munkavállaló otthonában) történik, a munkáltató állapítja meg azt is, hogy az ellenőrzés előtt mennyi idővel kell arról a munkavállalót értesíteni.

Az ellenőrzést azonban úgy kell végezni, hogy az a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára ne jelentsen aránytalan terhet, így például nem lehet túl gyakori, vagy túl hosszú. [Mt. 197. § (4) bekezdés]

Fontos különbség a tipikus munkaviszonyhoz képest a távmunkában, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki [Mt. 197. § (1) bekezdés], az utasítási jog tehát szűkebb, a részleteket illetően a munkavállaló nagyobb döntési jogkörrel rendelkezik. Szintén lényeges különbség, hogy távmunka esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen [Mt. 197. § (5) bekezdés], azaz maga határozza meg, hogy a kiadott munkát a megadott határidőig mikor végzi el, a munkáltató nem jogosult a munkaidő beosztására [Mt. 96. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor mind az utasítási jog, mind a kötetlen munkarend esetében lehetőség van arra, hogy a felek ezektől a szabályoktól eltérően állapodjanak meg, ekkor ezt a munkaszerződés módosításban rendezni kell.

A távmunka esetén is biztosítania kell a munkavállaló számára, hogy a munkahelyre beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson [Mt. 196. § (5) bekezdés], ugyanakkor, ha a távmunkában való megegyezésre a koronavírus terjedése miatt került sor, érdemes a feleknek együttműködniük abban, hogy erre minél ritkábban kerüljön sor, így a megbeszélések megtartása, a munkatársakkal való kapcsolattartás is történhet számítástechnikai eszközök igénybevételével.


Kapcsolódó cikkek:


5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek
2020. október 30.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 400 forintot tett ki.

35 ezerrel dolgoztak kevesebben a harmadik negyedévben
2020. október 29.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, viszont a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 21 ezerrel csökkent.