Döntöttek az Európai Munkaügyi Hatóságról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megállapodtak az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozásáról csütörtökön az Európai Unió társjogalkotó szervei.

Az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselői által tető alá hozott előzetes egyezség értelmében az ELA feladata főleg az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, valamint támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.

A hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a be nem jelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.

Feladatai kiterjednek továbbá a munkaerő-mobilitásra és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokra, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára, a közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó egyedi jogszabályokra is.

Létrehozása nem teremt új hatásköröket EU-s szinten. A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljes mértékben tagországi hatáskör marad.

A szervezet éves költségvetése körülbelül 50 millió eurót fog kitenni. Személyzete nagyjából 140 főből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak.

Az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást, amelyet kulcsfontosságú lépésnek nevezett a „szociálisabb és méltányosabb Európa” megteremtése felé.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos kiemelte, hogy a szervezet kettős célt szolgál: egyrészt segíti a nemzeti hatóságok munkáját a csalás és a visszaélések elleni küzdelem terén, másrészt megkönnyíti a mobilitást a polgárok számára.

Jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt.

A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akinek reményei szerint a szervezet még idén megkezdheti a működését.

Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Vasutas Szakszervezet: El a kezekkel a home office-tól!

Végtelenül barátságtalan lépésnek tartja a Vasutasok Szakszervezete Lázár János legújabb népszerűtlen döntését, a home office betiltását. A VSZ a vasutasok tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében is felszólítja a minisztert, vonja vissza ez a családellenesnek is számító intézkedést.

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).