Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?
Az Mt. 42. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyben annak kezdetének a napját is meg kell határozni. Amennyiben a felek erről külön nem rendelkeznek, akkor az Mt. 48. §-ában rögzítettek szerint a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.
A két időpont (szerződéskötés és munkaviszony kezdete) között hosszabb és rövidebb idő is eltelhet, ami így lehet egy-két hét vagy néhány nap is. Nevezik ezt az időszakot egy passzív időszaknak is, amelyben a munkaviszony aktív szakaszától az különbözteti meg hogy a munkavállalónak még nincs rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettsége, a munkáltatónak pedig nincs foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettsége. De nincsenek ebben az időszakban jogosultságok sem, hiszen betegség esetén például nem illeti meg táppénz a munkavállalót, de a munkáltatónak sincs utasításadási joga.
Figyelemmel azonban arra, hogy a szerződést a felek aláírták, a kötelem fennáll, így bizonyos magatartási szabályokat be kell tartaniuk, az általános alapelvként megfogalmazott kötelezettségek mindkét felet terhelik. Kötelesek tehát kölcsönösen együttműködni, terheli a feleket a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, tartózkodniuk kell a személyiségi jogok megsértésétől, és amit az Mt. kifejezetten előír a 49. § (1) bekezdésében, nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
Bekövetkezhet azonban mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán olyan körülmény, ami miatt a munkába lépés ellehetetlenül. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződésben esetleg kikötött próbaidő csak a munkaviszonnyal kezdődik, és az Mt. csak a munkaviszony megszüntetésére rendeli alkalmazni a közös megegyezést, a felmondást és az azonnali hatályú felmondást [Mt. 64. § (1) bekezdés], ebben az időszakban ezek alkalmazása kizárt.
Erre az esetre szolgál az elállás jogintézménye, ami tehát nem a munkaviszonytól, hanem a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Figyelemmel arra, hogy a munkáltatót a munkaviszony tartamára terheli bejelentési és járulékfizetési kötelezettség, így amennyiben ez a körülmény még „időben” bekövetkezik, a munkáltató mentesül a munkavállaló be- és kijelentésével kapcsolatos adminisztrációtól is.
Az Mt. a 49. § (2) bekezdésben rögzíti, hogy elállásra akkor van lehetőség, ha a munkaszerződés megkötését követően a fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. A három feltétel konjunktív, tehát egyidejűleg kell fennállnia, bármelyik hiánya esetén az elállás nem lesz jogszerű. Fontos, hogy olyan legyen ez a körülmény, ami nemcsak a munkaviszony megkezdését, a munkába lépést teszi lehetetlenné, hanem a jövőben egyáltalán nem várható teljesítés az elállást gyakorló féltől. Hangsúlyozandó ugyanakkor az is, hogy a lehetetlenülésnek és az aránytalan sérelemnek nem kell bekövetkeznie, hiszen az elállás éppen ennek megelőzését szolgálja.
Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.
A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Egymás után jönnek a rossz hírek az egykori dunaújvárosi acélműből, egykori nevén ISD Dunaferrből, ami jelenleg már indiai tulajdonosa után Liberty Steel acélgyárként ismert. Sokan megmentőként tekintettek az indiai cégre, de azóta csak vergődik az acélmű.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
