Évente 50 ezerrel nő a betöltetlen álláshelyek száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Immár négy éve a magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány: mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és a jelenleg évi mintegy 50 ezres növekedést mutató tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.

A legnagyobb gond jelenleg az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban érzékelhető, ezt követi az egészségügy és a szociális ellátás, majd a kereskedelem és a vendéglátás. A legtöbb nehezen betölthető munkakör esetében fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje, ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát.

Az iparban a szellemi munkakörök területén a mérnöki pozíciókba (villamos- gépész- és vegyészmérnökök) keresnek leginkább munkatársakat. Ez utóbbi területen várhatóan a következő években tovább romlik a helyzet: a nemzetközi cégek nagy fejlesztőközpontjai immár nem csupán Nyugat-Európából, hanem már az Egyesült Államokból és a Távol-Keletről is egyre erősebb elszívó hatást gyakorolnak. Az Y és Z generáció tagjai pedig a korábbi korosztályoknál jobb nyelvismeretük és nagyobb mobilitásuk, valamint a szinte akadálytalan információáramlás miatt jóval nehezebben tarthatók itthon.

A munkaerőhiány mértéke a következő néhány évben tovább nőhet, ám ennek üteme több intézkedés hatékony kombinálásával mérsékelhető. A kialakult helyzet megoldása érdekében a leggyakoribb eszköz a bérek folyamatos emelése, ám ez hosszabb távon komoly megtérülési és versenyképességi problémákhoz vezet. Egyre elterjedtebb a külföldi (elsősorban ukrán) munkaerő alkalmazása, ám erre a nyelvi korlátok miatt főként az egyszerűbb fizikai munkák körében kerül sor.

A fenti eszközök mellett a belföldi munkaerő mobilitásának erősítésében van komoly potenciál, az utazás megkönnyítése (például célzott buszjáratok üzemeltetése) mellett szálláshely és bérlakások nyújtása, illetve lakhelyváltoztatás esetére a házastás számára is biztosított munkahely a legjellemzőbbek. Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet olyan egyedi munkakörülmények teremtése, mint a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kismamák, kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerőhiány várhatóan hosszú ideig fennálló probléma marad, a cégek nem kerülhetik meg azokat a hosszabb távon megtérülő beruházásokat sem, amelyek az egyszerűbb folyamatok automatizálását célozzák – olvasható a BDO lapunkhoz eljuttatott közleményében.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.