Ha a szemüveg védőeszköz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem egyszerű a védőszemüvegek szabályozása: a képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg lehet adómentes, lehet egyes meghatározott juttatás, s lehet jövedelemként is adózó is.


A Munka Törvénykönyvének egyik alapelve, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint egyéni védőeszköz:

  • minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

  • az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata ennek a célnak az elérése.

A rendelet melléklete csak részlegesen sorolja fel a különböző védőeszközöket. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyakorlatban használt védőeszközök fajtája igen sokrétű, így nem férne bele egy jogszabályba, másrészt pedig az adott cégnél használt védőeszközök fajtáit a munkáltatónak kell meghatároznia. Védőszemüveget kell használni például a következő munkáknál:

  • Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.

  • Fúrás és vésés.

  • Kőfejtés és feldolgozás.

  • Szegecselőgéppel végzett munka.

  • Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.

  • Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.

  • Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.

(Ezekhez a munkákhoz általában arcvédő maszkok is kapcsolódnak.)

A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a dolgozó számára. A védőeszköz személyes használatra szolgál, ún. kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

A munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján köteles gondoskodni arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.8. pontja értelmében adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök.

 

Külön rendeletben (a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben) szabályozták a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg juttatását.

A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

A képernyős védőszemüveg is – az előzőkben idézett törvényhely alapján – adómentes juttatás. A képernyő előtti napi legalább négy órás munkavégzés esetén a személyesen közreműködő vállalkozóra is alkalmazható az adómentesség.

Fel kell azonban figyelni arra, hogy ha a képernyő előtt munkát végző személy egyébként is szemüveget hord, akkor a szemüveg ára nem számolható el védőszemüvegként adómentesen, hanem egyes meghatározott juttatásként adózik utána a munkáltató (foglalkoztató).

Amennyiben az egyes meghatározott juttatás feltételei nem állnak fenn, – lásd az szja törvény 70.§-át! – akkor a védőszemüveg ára jövedelemként adózik, a dolgozó jogviszonyának megfelelően.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg-juttatásra vonatkozó szabályozás igen bonyolult. Éppen ezért mindenki fél tőle és gyakran hibásan alkalmazzuk. Sokkal egyszerűbb és végrehajthatóbb jogalkotás lenne, ha egyénenként egy költségtérítési keretösszeget határoznának meg minden olyan dolgozóra, akinek védőszemüveg viselésére van szüksége a szemészorvos véleménye alapján. A költségtérítés három évenként kifizethető és adómentes. (Tudom, az élet bonyolultabb ennél, de mi csak tovább bonyolítjuk, nehezítve a saját életünket.)

A Munka Törvénykönyvének egyik alapelve, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint egyéni védőeszköz:

  • minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

  • az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata ennek a célnak az elérése.

A rendelet melléklete csak részlegesen sorolja fel a különböző védőeszközöket. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyakorlatban használt védőeszközök fajtája igen sokrétű, így nem férne bele egy jogszabályba, másrészt pedig az adott cégnél használt védőeszközök fajtáit a munkáltatónak kell meghatároznia. Védőszemüveget kell használni például a következő munkáknál:

  • Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.

  • Fúrás és vésés.

  • Kőfejtés és feldolgozás.

  • Szegecselőgéppel végzett munka.

  • Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.

  • Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.

  • Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.

(Ezekhez a munkákhoz általában arcvédő maszkok is kapcsolódnak.)

A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a dolgozó számára. A védőeszköz személyes használatra szolgál, ún. kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

A munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján köteles gondoskodni arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.8. pontja értelmében adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök.

 

Külön rendeletben (a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben) szabályozták a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg juttatását.

A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

A képernyős védőszemüveg is – az előzőkben idézett törvényhely alapján – adómentes juttatás. A képernyő előtti napi legalább négy órás munkavégzés esetén a személyesen közreműködő vállalkozóra is alkalmazható az adómentesség.

Fel kell azonban figyelni arra, hogy ha a képernyő előtt munkát végző személy egyébként is szemüveget hord, akkor a szemüveg ára nem számolható el védőszemüvegként adómentesen, hanem egyes meghatározott juttatásként adózik utána a munkáltató (foglalkoztató).

Amennyiben az egyes meghatározott juttatás feltételei nem állnak fenn, – lásd az szja törvény 70.§-át! – akkor a védőszemüveg ára jövedelemként adózik, a dolgozó jogviszonyának megfelelően.

A képernyő előtti munkavégzéshez használt védőszemüveg-juttatásra vonatkozó szabályozás igen bonyolult. Éppen ezért mindenki fél tőle és gyakran hibásan alkalmazzuk. Sokkal egyszerűbb és végrehajthatóbb jogalkotás lenne, ha egyénenként egy költségtérítési keretösszeget határoznának meg minden olyan dolgozóra, akinek védőszemüveg viselésére van szüksége a szemészorvos véleménye alapján. A költségtérítés három évenként kifizethető és adómentes. (Tudom, az élet bonyolultabb ennél, de mi csak tovább bonyolítjuk, nehezítve a saját életünket.)



Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Az e-kereskedelem áfa reformja – Távértékesítés (1. rész)

Részben a tavaly „Az EU Áfa reformja” címmel megjelent cikksorozatom folytatásának, frissítésének is szánva, négyrészes cikksorozatomban az e-kereskedelemi áfa reform legfontosabb intézkedéseit, illetve azok magyar implementációját mutatom be, helyenként kitérve azok gyakorlati alkalmazására is.

2021. november 29.

NAV-Figyelő, 47. hét: csökken a KIVA mértéke

Rendhagyó módon a NAV által közzétett friss információs füzet a 2021. november 23-án benyújtott T/17668. számú törvényjavaslat alapján készült, mivel a törvényjavaslat még nem került a parlament által elfogadásra.

2021. november 29.

Kivakalkulátorral optimalizálhatnak a kkv-k

Jövőre a kisvállalati adó (kiva) 10 százalékra csökken, amelyhez Pénzügyminisztérium kivakalkulátort bocsátott ki, hogy a kkv-k megtalálják a megfelelő adózási módot – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.