Home office vagy iroda? Kevesen dönthetnek szabadon


Magyarországon a munkavállalók 9 százaléka dönthet önhatalmúlag arról, hogy honnan dolgozik – közölte a Profession.hu legújabb, reprezentatív felmérésének megállapításait.

Az állásportál az online kutatásába ezer 18-65 év közötti magyar munkavállalót vont be. A felmérésből kiderült, hogy 9 százalék azok aránya is, akik bár rugalmasan választhatnak az iroda és a home office között, de előre meghatározott napokon be kell járniuk.

A közlemény szerint csupán a megkérdezettek 4 százaléka jelezte, hogy teljes egészében otthonról dolgozhat, és csak abban az esetben kell személyesen megjelennie a munkahelyén, ha azt egy konkrét feladat vagy esemény indokolja. A felmérés szerint a távmunka lehetőségét biztosító munkahelyek alkalmazottai – a válaszadók 40 százaléka – minden második esetben hibrid rendszerben dolgoznak: bizonyos napokon az irodában, máskor pedig azon kívül végzik feladataikat. Az egész céget érintő távmunka lehetősége az átlagosnál nagyobb arányban jellemző a 10 embernél kevesebbet és a 25 ezernél több embert foglalkoztató cégekre.
Az elemzők kiemelték: Magyarországon tízből hat munkavállalónak nincs lehetősége távmunkára, minden alkalommal be kell mennie a munkahelyére.

Ugyanakkor jelezték, bevett gyakorlat, hogy nem egységes a távoli munkavégzés elérhetősége, előfordul, hogy egy cégen belül eltérő szabályok vonatkoznak a munkavállalókra. Azoknál a cégeknél, ahol lehetőség van távmunkára, a dolgozók negyede nyilatkozta, hogy a beosztás függvényében élhet ezzel, 9 százalékuk számára pedig ezt egyéni elbírálás alapján határozzák meg. Példaként említették, hogy a kisgyerekes munkavállalóknál vagy a munkahelytől távol lakóknál rugalmasabbak a munkaadók a home office kérdéskörében.

A vállalatnál betöltött szerepköröket tekintve a legkevésbé a felsővezetőkre és a középvezetőkre vonatkozik a helyhez kötött munkavégzés – jelezte a Profession.hu.
A felmérés szerint ahol nincs lehetőség a távmunkára vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, ez többnyire a fizikai dolgozókra vonatkozik. A dolgozók 46 százaléka véli úgy, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége.

A közlemény idézte Simon-Göröcs Lilit, a Profession.hu HR igazgatóját, aki rámutatott, hogy Magyarországon jelenleg alacsony azon cégek aránya, ahol lehetőség nyílik a távmunkavégzésre. Annak ellenére – hívta fel a figyelmet -, hogy 2020-ban, a BCG-vel közösen készített kutatásukban még a magyarországi munkaadók 84 és a munkavállalók 88 százaléka gondolta úgy, hogy nem csökkent a munkavégzés hatékonysága, sőt akár javult is a távmunka valamilyen formájának bevezetése után.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. december 15.

400-500 ezren távmunkában dolgoznak Magyarországon

Szükség volt a távmunka törvényi szabályozására, mert velünk fog maradni ez a foglalkoztatási forma, amelyben jelenleg is 400-500 ezer ember dolgozik az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor.
2022. december 12.

5 + 1 népszerű béren kívüli juttatás – Tippek a dolgozói elköteleződés növelésére

Év vége közeledtével a legtöbb nagyvállalat HR szakembere elgondolkodik azon, hogy szükség van-e a juttatási rendszer újragondolására. Az adótörvény esetleges változásai mellett, a munkavállalói igényeket is figyelembe vevő béren kívüli juttatások, költséghatékony megoldásai lehetnek a munkavállalói elköteleződés javításának. Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták melyek most a leginkább népszerű és adózási szempontból is előnyös béren kívüli juttatási formák.