Közérdekű önkéntes tevékenység

Bő 10 milliárd óra – a 15–84 éves magyarországi népesség együttesen ennyi időt fordít egy évben háztartási munkákra, amelyért a dolog jellegéből következően nem kap semmiféle fizetséget. Ez a hatalmas szám a 2009–2010-es időmérleg-felvétel elemzéséből derült ki, amelynek eredményeit most tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A szóban forgó életkori csoportba 8,25 millió ember tartozik, akiknek (egy reprezentatív minta segítségével) a teljes időfelhasználását számba vették. Ennek alapján egy évnyi életünk közel háromnegyede (73,7 százaléka) nem munka jellegű időtöltés, 11,4 százaléka a nemzeti számlákba beletartozó termelőmunka (ennek zömét, az összes időfelhasználás egytizedét a fizetésért végezzük), s az utóbbinál nagyobb hányad, 14,9 százalékot kitevő szelet a fizetetlen háztartási és önkéntes munka. Ez egy napra vetítve fejenként 214 percet tesz ki, miközben a nemzeti számlákban is figyelembe vett termelőmunkára csak 164 perc adódik. Ez elsőre furcsának tűnhet, ám érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a házimunkában ilyen-olyan módon szinte mindenki – a vizsgált népesség kilenctizede – részt vesz, addig fizetett munkát csak a szű…

1. A legfontosabb változásokról röviden

A változások új helyzetet teremtettek és teremtenek a civil szervezetet létrehozni szándékozók, a már működő civil szervezetek menedzsmentje, valamint a civil szervezetekkel foglalkozó jogi és számviteli szakemberek részére is. Szükséges az új és a módosított jogszabályok, a bírósági eljárási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tevékenységének naprakész ismerete és figyelmemmel kisérése ahhoz, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre helyes választ tudjanak adni, illetve a civil szervezetek tevékenysége kiállja a szabályszerűség kritériumait.

A CompLex Kiadó által hamarosan megjelenő Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. Témái között sorra veszi a szervezetalapítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályi és gyakorlati kérdéseket; a közhasznúság új értelmezését és annak gyakorlati követelményeit; az új jogszabályok hatását a közérdekű önkéntes törvényre és a civil 1%-ok felajánlására; a NEA szervezetét és működését; a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait; a civil sze…

A legfiatalabb fogyasztói csoport, a Z generáció („Gen Z”) attitűdjeiről és viselkedéséről szóló új, közép-kelet-európai felmérés során 11 országban vizsgálták a 18-24 éveseket, akik a lakosság 7,2 százalékát (mintegy 11,5 millió ember) tesznek ki, és szerepük a gazdaságban egyre jelentősebb.

2000-3000 eurót szeretnének keresni

A felmérés alapján a magyar fiatalok 40 százaléka teljes állásból szerzi jövedelmét, 22 százalék a szüleit jelölte meg, mint bevételei elsődleges forrását, 16 százalékuk pedig főleg részmunkából él.

A közép-kelet-európai Z generáció képviselőinek átlagos havi jövedelme 450 euró, és prioritás számukra, hogy a közeljövőben már ne függjenek a szüleiktől, fő céljuk ezért az, hogy befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék első szakmai tapasztalataikat. A jövőben 2000-3000 eurót szeretnének keresni; ez elég ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, valamint hogy lakásra és időnként nyaralásra vagy utazásra gyűjthessenek – áll a közleményben.

Bár a pénz fontos számunkra, de a többi emberrel való kapcsolatokat értékelik a legtöbbre. A felmérésben arra a kérdésre, hogy melyek a számukra legfontosabb értékek, a c…