HR Mentor konferencia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. május 20.-án tartották a Wolters Kluwer Kft. HR Mentor konferencia és interaktív kerekasztal – beszélgetését. Az előadók az aktuális munkajogi kérdésekről, munkaügyi ellenőrzésekről, munkavédelem és társadalombiztosítás pénzbeli ellátásairól tájékoztatták a résztvevőket.

Dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértő előadásban arról beszélt, hogy milyen munkajogi háttér, felépítés és tartóoszlopok szükségesek ahhoz, hogy a működésben ne legyenek problémák. A cég megfelelő működéséhez három munkajogi alapkérdést emelt ki, a kollektív szerződést, a munkaszerződést, valamint az egyoldalú döntéseket. A kollektív szerződésnél és munkaszerződésnél óvatosságra intett, hogy mit érdemes és mit nem belevenni, érdemes végiggondolni, hogy mit tartalmazzanak, mert ettől csak a szakszervezet, illetve a munkavállaló beleegyezésével lehet eltérni. Vannak olyan kérdések, amit meg lehet változtatni, megegyezve a szakszervezettel, azonban ha a cég is dönthet, felesleges lehet a szakszervezet bevonása. Felhívta a figyelmet, hogy ne szabályozzunk túl alacsony szinten, mert ez hibákhoz vezethet, az egyoldalú munkáltatói döntés pedig soha nem pótolja a megállapodást.

Hasonló hibának említi, ha túl magas szinten szabályozunk. Például a munkaszerződésbe nem kell beleírni a munkaidő beosztását, mert azt a munkáltató határozza meg, tehát ez a munkáltató mozgásterét szűkítené. Nem szerencsés, ha a munkaszerződésben meghatározzák például egy karbantartó üzemben lévő munkaidőt, mert mi van akkor, ha pont úgy jelentkezik a munka, hogy a leírtaktól el kell térni, ez akkor csak a munkavállaló engedélyével lehetséges. Kártyás Gábor javasolja, hogy ne legyen hosszú a munkaszerződés és ugyan így a kollektív szerződés sem, csak az legyen benne, ami a másik fél beleegyezéséhez kötött, így érdemes végiggondolni egy szűrést, hogy mit tartalmazzon.

Kitért a papagájklauzulákra, ami a magasabb szintű jogforrás szabályának átemelését jelenti az alacsonyabb szintűbe. Olyan kollektív szerződés is van – mondta, ami az 1967-es szabályokat tartalmazza, ez pedig azt a kockázatot rejti magában, hogy ha a törvény változik, de a kollektív szerződés megmarad, ez kedvezőtlenebb lehet a munkaadó számára, mint korábban volt. Ilyen lehet például a kártérítési felelősség szabályának a változása. Régebben, a meglévő kollektív szerződéstől eltérni csak plusz kötelezettségvállalással lehetett és ki akart pluszvállalásokat tenni, ha nem volt muszáj. Ma viszont a kollektív megállapodások akár a munkavállaló hátrányára is történhetnek.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

Ha a szakszervezettel tárgyalunk, kössünk alkukat – javasolta. Egyes kérdésekben a kollektív szerződés eltérhet a munkavállalók hátrányára a törvénytől, cserébe más pontokon a munkáltató többletjogokat biztosít. Amennyiben van üzemi tanács, velük is lehet megállapodást kötni, nem kell szakszervezet, azonban ha munkabérről van szó, azt csak a szakszervezettel tehetjük.

Az a munkáltató kerül előnybe, – fejti ki a szakértő – aki rugalmas megegyezéseket tud hozni. Előadása végén Kártyás Gábor felhívta a figyelmet a dokumentálás fontosságára.

A továbbiakban dr. Dudás Katalin előadásában a munkaügyi ellenőrzés szervezeti változásairól tartott beszámolót. 2015. január 1-én a foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi ellenőrzési és munkavédelmi feladatokat ellátó országos hatáskörű Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal jogutód nélkül megszűnt. Az indok az volt, hogy a szervezet közfeladatainak eredményesebb ellátása céljából szüntetik meg.  Április 1-én pedig a megyei szintű Kormányhivatalok szakigazgatási szervei szűntek meg. „A terv célja” elnevezéssel a kormány ellenőrzési irányelveket határozott meg. Az ellenőrzési terv fő célja az, hogy egységes követelményrendszert alkotva tárgyszerű alapot adjon a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésekhez – mondta a szakértő.

Dudás Katalin a 2015-ös évre három fő ellenőrzési területet emelt ki. Elsőként a munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartását ellenőrzik. A vizsgálatot azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban az atípusos foglalkoztatásban érintett munkavállalók foglalkoztatásának helyzetéről kevés információ volt. Az év közepén a feketemunka és idénymunka szabályok betartásának ellenőrzésére akcióellenőrzést végeznek, majd októberben a szabadságok kiadását vizsgálják. Az év folyamán annyi ellenőrzést tudnak végezni, ahány ellenőr van.

Előadásában kitért a munkáltatót terhelő kötelezettségekre. Itt említette a munkaidő nyilvántartást, ami magába foglalja valamennyi, a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos, illetve a munkavállaló hosszabb időtartamú pihenéshez való jogával összefüggő rendszerezett adatokat. Elmaradt munkabér iránti igénynél a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy mikor teljesített, a teljesített rendkívüli munkát jóváhagyták-e. Felhívja a figyelmet, hogy ha a munkavállaló saját kezűleg vezet munkaidő nyilvántartást, nem jelenti azt, hogy a munkáltató ezt elismeri.

Dudás Katalin a továbbiakban ismertette a munkavédelmi célvizsgálatokat, és a munkahelyi balesetek négy évre visszamenő statisztikáját. Munkavédelem területén a faipari tevékenység, biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzése, valamint bányászati munkaegészségügyi vizsgálatokat emelte ki.

A munkahelyi halálos balesetek száma ismét növekvő tendenciát mutat – mondta – mivel 2010-ben 82-en haltak meg a munkahelyükön, 2011-ben 69-en, majd egy évvel később 59-re, 2013-ban 53-ra csökkent a halálos balesetek száma. Sajnos 2014-ben ismét növekedett ez a szám, a tavalyi évben megint 69 volt a halállal végződő balesetek száma.

Jogesetelemzés felsőfokon
Valós munkaügyi jogvitás ügyek feldolgozása dr. Berke Gyula, dr. Pál Lajos, dr. Lőrincz György és Tálné dr. Molnár Erika közreműködésével. 2015. június 9. – Best Western Hotel Hungária, Budapest További részletek és jelentkezés>>

Előadása végén kiemelte a kormány kis-és középvállalkozások fejlesztése érdekében történő felhívását, miszerint a munkaügyi ellenőrzéseknél talált hibákat már nem bírsággal, hanem csak figyelmeztetéssel fogják büntetni.

A délelőtti szekció harmadik előadója Farkasné Gondos Krisztina, az OEP osztályvezetője az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól tartott előadást. Az SZJA megállapításához mindenképpen bevallott jövedelem szükséges – hangsúlyozta. Amennyiben 30 napnál kevesebb a tényleges jövedelem, abban az esetben a szerződés szerinti jövedelmet kell alapul venni. Ha valaki betegszabadságra jogosult, akkor a szabadság idejére járó távolléti díjjal kell számolni, de külön kell kezelni a jövedelmet egyéni és társas vállalkozások esetében is. Egyéni és társas vállalkozásoknál a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér másfélszerese a jövedelem. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynál 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimál bérrel kell számolni.

Szakmai tájékoztatója kiterjedt arra, hogyan kell eljárni folyamatos biztosítási idő esetén, valamint részletezte a Tbj 5 §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt. Példaként említette, ha a kismama bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytat nem jár neki csecsemőgondozási díj.

Részletesen ismertette a kereset, előleg és táppénz hozzájárulás fogalmait, valamint azt, hogy mikor lehet a jövedelem adatokat módosítani. Ennek módosítására az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül van lehetőség.

A táppénz alap kiszámítására, a táppénzre való jogosultságra külön kitért, valamint megtudhattuk, hogy milyen jogosultsági idő szükséges a gyermekgondozási díjhoz. Szomorú példaként említette, hogy nem jár gyermekgondozási díj, ha a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal.

A konferencia délután interaktív kerekasztal beszélgetésekkel folytatódott, ahol a résztvevők tanácsadókat kérdezhettek a szervezetfejlesztési, cafetéria, javadalmazás menedzsment, social media és a gyakornoki program megvalósítás aktuális kérdéseiről.

---