Javul a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos olyan változás lépett életbe január elsejétől, amely tovább javítja a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási helyzetét. Egyrészt az eddigi 32 ezer helyett ezentúl többszázezer munkavállaló után vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény. A rehabilitációs hozzájárulás 8 százalékos növekedése – személyenként 1 millió 341 ezer forintra – a korábbinál is erősebb ösztönzést jelent majd a rokkantak foglalkoztatására. Eközben januártól 207 ezerről 223 500 forintra emelkedett a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja is.

Míg 2018-ban csak a mintegy 32 ezer rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után mentesülhettek a foglalkoztatók a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulás befizetésétől, idén ez a kedvezmény már mintegy 400 ezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű, személy után járhat – akár részesül az illető ellátásban, akár nem. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

Szélesedett az SZJA-kedvezményre jogosultak köre is

Egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér 5 százalékát, vagyis az idei évben havi 7 450 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak. Ráadásul ez az összeg akár 5 évre visszamenőlegesen is járhat, ami közel 450 ezer forintnyi összeget is jelenthet 2019 január elsejétől tovább bővült a kedvezményre jogosító betegségek köre: immár az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat, illetve az endometriosis is ebbe a körbe került. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia. a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

A munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 1 242 000 forintról idén évi 1 341 000 forintra emelkedett, ami 8 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

„Az intézkedés hatására idén a nagyobb cégek tovább növelhetik erőfeszítéseiket arra, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak, ahelyett, hogy a hozzájárulást fizetnék be – mutatott rá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Bizonyos régiókban azonban már komoly korlátot jelenthet, hogy ebben a körben is kifejezetten magas, akár 70 százalék feletti a foglalkoztatás aránya. Új, korábban alig tapasztalt jelenség, hogy immár a megváltozott munkaképességű munkavállalók is vándorolni kezdtek a gazdaságilag fejlettebb régiók felé, ahol a munkáltatók gyakran szállást, vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak számukra.”

A minimálbér megemelkedésével párhuzamosan 8 százalékkal, 207 ezerről 223 500 forintra nőtt a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja. Bár ez önmagában szintén kedvező fejlemény, a munkaerőpiacon ennél gyorsabb ütemben növekvő bérek mellett ez a kereseti korlát a korábbiaknál jobban visszafoghatja a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét. Erre a problémára egy „sávos” kereseti korlát bevezetése jelenthetne megoldást: ebben az esetben a korlát bizonyos szintű átlépése nyomán a munkavállaló nem az ellátás egészétől, hanem csupán annak egy részétől esne el.

2018-ban az ellátást kapó megváltozott munkaképességűek száma 339 ezer fő volt, ők fejenként átlagosan havi 73 ezer forintos ellátásban részesültek. A jogosultak létszáma évről évre fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ebben a tekintetben jelentős változást az új, szigorúbb feltételekkel zajló komplex minősítési rendszer bevezetése hozott 2012-ben. Mivel az Alkotmánybíróság tavaly novemberben e rendszer módosítására hívta fel az Országgyűlést, elképzelhető, hogy a határidőként szabott március 31-et követően hosszú idő óta először ismét növekedni fog az ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek száma.

---