Közérdekű önkéntes tevékenység


Az önkéntesség olyan természetes társadalmi attitűd, amelynek motivációs hátterében a szolidaritás, mint alapérték figyelhető meg. Az önkéntesség története egyidős az emberiség történelmével, de szabályozásának igénye csak az elmúlt évtizedben fogalmazódott meg. Ezt felismerve Európa számos országában ma már törvény szabályozza az önkéntes tevékenységet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített, önkéntesen végzett munkaórák száma a 35 és fél milliót évente. Ez ma Magyarországon majd 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítás a nonprofit szervezeteken keresztül szerveződő önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan, amelynek értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint, így a nemzetgazdaságra gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan.

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.)  rendelkezik. A civil szervezeteknél gyakran előfordul, hogy önkéntesek végeznek bizonyos tevékenységet. A törvény hatálya nem terjed ki a törvényben meghatározott fogadó szerven kívüli személynél, szervezetnél, illetve tevékenységi körben más vagy mások javára, ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységre.

A törvényi definíció szerint közérdekű önkéntes tevékenységnek csak az önkéntest fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet lehet tekinteni. Ellenszolgáltatás minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az önkéntesnek a fogadó szervezet a tevékenységéhez szükséges juttatásokat biztosítson, és ezek a juttatások ne minősüljenek ellenszolgáltatásnak.

Nem beszélhetünk önkéntes tevékenységről akkor, ha

– a személy a tevékenységet saját maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára végzi;

– a tevékenység jogszabályi kö…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2016. április 15.

Tízmilliárd órányi munka ingyen – infografika

Bő 10 milliárd óra – a 15–84 éves magyarországi népesség együttesen ennyi időt fordít egy évben háztartási munkákra, amelyért a dolog jellegéből következően nem kap semmiféle fizetséget. Ez a hatalmas szám a 2009–2010-es időmérleg-felvétel elemzéséből derült ki, amelynek eredményeit most tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A szóban forgó életkori csoportba 8,25 millió ember tartozik, akiknek (egy reprezentatív minta segítségével) a teljes időfelhasználását számba vették. Ennek alapján egy évnyi életünk közel háromnegyede (73,7 százaléka) nem munka jellegű időtöltés, 11,4 százaléka a nemzeti számlákba beletartozó termelőmunka (ennek zömét, az összes időfelhasználás egytizedét a fizetésért végezzük), s az utóbbinál nagyobb hányad, 14,9 százalékot kitevő szelet a fizetetlen háztartási és önkéntes munka. Ez egy napra vetítve fejenként 214 percet tesz ki, miközben a nemzeti számlákban is figyelembe vett termelőmunkára csak 164 perc adódik. Ez elsőre furcsának tűnhet, ám érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a házimunkában ilyen-olyan módon szinte mindenki – a vizsgált népesség kilenctizede – részt vesz, addig fizetett munkát csak a szű…

2012. szeptember 5.

Átírták a civil szervezetek gazdálkodását

1. A legfontosabb változásokról röviden

A változások új helyzetet teremtettek és teremtenek a civil szervezetet létrehozni szándékozók, a már működő civil szervezetek menedzsmentje, valamint a civil szervezetekkel foglalkozó jogi és számviteli szakemberek részére is. Szükséges az új és a módosított jogszabályok, a bírósági eljárási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tevékenységének naprakész ismerete és figyelmemmel kisérése ahhoz, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre helyes választ tudjanak adni, illetve a civil szervezetek tevékenysége kiállja a szabályszerűség kritériumait.

A CompLex Kiadó által hamarosan megjelenő Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. Témái között sorra veszi a szervezetalapítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályi és gyakorlati kérdéseket; a közhasznúság új értelmezését és annak gyakorlati követelményeit; az új jogszabályok hatását a közérdekű önkéntes törvényre és a civil 1%-ok felajánlására; a NEA szervezetét és működését; a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait; a civil sze…

2021. július 13.

A Z generáció egyharmada dolgozik teljes munkaidőben

A legfiatalabb fogyasztói csoport, a Z generáció („Gen Z”) attitűdjeiről és viselkedéséről szóló új, közép-kelet-európai felmérés során 11 országban vizsgálták a 18-24 éveseket, akik a lakosság 7,2 százalékát (mintegy 11,5 millió ember) tesznek ki, és szerepük a gazdaságban egyre jelentősebb.

2000-3000 eurót szeretnének keresni

A felmérés alapján a magyar fiatalok 40 százaléka teljes állásból szerzi jövedelmét, 22 százalék a szüleit jelölte meg, mint bevételei elsődleges forrását, 16 százalékuk pedig főleg részmunkából él.

A közép-kelet-európai Z generáció képviselőinek átlagos havi jövedelme 450 euró, és prioritás számukra, hogy a közeljövőben már ne függjenek a szüleiktől, fő céljuk ezért az, hogy befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék első szakmai tapasztalataikat. A jövőben 2000-3000 eurót szeretnének keresni; ez elég ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, valamint hogy lakásra és időnként nyaralásra vagy utazásra gyűjthessenek – áll a közleményben.

fiatal

Bár a pénz fontos számunkra, de a többi emberrel való kapcsolatokat értékelik a legtöbbre. A felmérésben arra a kérdésre, hogy melyek a számukra legfontosabb értékek, a c…