Közlöny-figyelő: Adómentes az elhelyezkedési juttatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a közfoglalkoztatott, aki e héten vagy később kap elhelyezkedési juttatást, örülhet, mert a kifizetés adó és járulékmentes a pénteken közzétett törvény értelmében.


A Magyar Közlöny 71. számában (2016. május 20.) szereplő 2016. évi XLIV. törvény egy eldugott szegletében, a sor végén kullogva a közalkalmazottak számára igen fontos rendelkezés látott napvilágot.

A törvény címe sem igazán figyelemfelkeltő, mivel elsősorban a könyvvizsgálói tevékenységről és kamaráról szóló törvényre hivatkozik, azonban az utolsó paragrafus az szja törvényre vonatkozó módosítást tartalmaz. Ennek értelmében az szja törvény adómentes bevételekről szóló 1. számú melléklete kiegészül a „közfoglalkoztatottakat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás”-okkal.

A hivatalos indokolás szerint a kormányzati cél a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányának növelése, melyet jelen rendelkezéssel igyekeznek – még tovább – ösztönözni. Első lépésként ugyanis január elsejétől hatályba lépett a 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet, mely elhelyezkedési juttatást állapít meg azon közfoglalkoztatottaknak, akik jogviszonyuk időtartamának lejártát megelőzően elhelyezkednek a versenyszférában határozatlan idejű (vagy legalább 1 évre szóló határozott idejű) és legalább napi 6 órás munkaviszony keretében.

E juttatás adózása azonban eddig osztozott a közfoglalkoztatott alapjogviszonyának megítélésében, azaz nem önálló tevékenységként, mint bér került számfejtésre és kifizetésre. Az új intézmény hatékony működése érdekében azonban úgy látta a jogalkotó, hogy indokolt a juttatás adómentessé tétele, mely így sem szja-nak, sem járulékoknak nem képezi alapját, és így bevallási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá.

A juttatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj 80%-a, ami jelenleg így 22 800 forintot tesz ki, és azon hónapokra jár, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya az „új” munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna. A munkaviszony meglétét havonta kell igazolni

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

A Magyar Közlöny 71. számában (2016. május 20.) szereplő 2016. évi XLIV. törvény egy eldugott szegletében, a sor végén kullogva a közalkalmazottak számára igen fontos rendelkezés látott napvilágot.

A törvény címe sem igazán figyelemfelkeltő, mivel elsősorban a könyvvizsgálói tevékenységről és kamaráról szóló törvényre hivatkozik, azonban az utolsó paragrafus az szja törvényre vonatkozó módosítást tartalmaz. Ennek értelmében az szja törvény adómentes bevételekről szóló 1. számú melléklete kiegészül a „közfoglalkoztatottakat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás”-okkal.

A hivatalos indokolás szerint a kormányzati cél a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányának növelése, melyet jelen rendelkezéssel igyekeznek – még tovább – ösztönözni. Első lépésként ugyanis január elsejétől hatályba lépett a 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet, mely elhelyezkedési juttatást állapít meg azon közfoglalkoztatottaknak, akik jogviszonyuk időtartamának lejártát megelőzően elhelyezkednek a versenyszférában határozatlan idejű (vagy legalább 1 évre szóló határozott idejű) és legalább napi 6 órás munkaviszony keretében.

E juttatás adózása azonban eddig osztozott a közfoglalkoztatott alapjogviszonyának megítélésében, azaz nem önálló tevékenységként, mint bér került számfejtésre és kifizetésre. Az új intézmény hatékony működése érdekében azonban úgy látta a jogalkotó, hogy indokolt a juttatás adómentessé tétele, mely így sem szja-nak, sem járulékoknak nem képezi alapját, és így bevallási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá.

A juttatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj 80%-a, ami jelenleg így 22 800 forintot tesz ki, és azon hónapokra jár, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya az „új” munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna. A munkaviszony meglétét havonta kell igazolni

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]