Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A döntően közép- és nagyvállalatok hazai szakemberei optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet, és a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését – derül ki a Randstad kutatásából.
A különféle iparágakban működő hazai vállalatok közel 300 dolgozójának megkérdezésével készült Randstad HR Trends Survey 2021. kutatás megállapítja, hogy a megkérdezett szakemberek szerint érezhető volt szektorukban a járványhelyzet hatására bekövetkezett visszaesés: mindössze 30 százalékuk számít vállalata forgalmának növekedésére 2021-ben – míg 2019-ben 71 százalékuk volt ezen a téren optimista –, több mint felük stagnálással, 17 százalékuk pedig csökkenéssel kalkulál. Ugyanakkor a menedzserek majd 40 százaléka még idén számít arra, hogy vállalatuk teljesítménye eléri a korábbi szintet, 18 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy forgalmuk nőtt a járványhelyzet alatt, míg 12 százalék szerint nem fogják elérni a válság előtti üzleti eredményt.
A tavaly novemberben és decemberben kapott válaszok alapján a vállalatok 38 százaléka tervez – alkalmi vagy állandó munkavállalókkal történő – létszámbővítést 2021-ben. A megkérdezettek leginkább az IT-szakemberek (41 százalék), a fizikai dolgozók (35 százalék) és a gyártás területén dolgozó alkalmazottak (29 százalék) felvételével kapcsolatban bizakodóak. Amikor a rövidebb távú – 6 hónapra vonatkozó – tervekre kérdeztünk rá, a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy optimista a munkaerőfelvétel megindulásával kapcsolatban az üzleti év első felében.
A döntően közép- és nagyvállalati szakemberek válaszai alapján úgy tűnik, hogy a járvány nem volt jelentékeny hatással az érintett cégek 2021-re előirányzott munkabér-kifizetéseire. A megkérdezettek 70 százaléka tervez emelést, csaknem negyedük állítja, hogy az inflációnál magasabb ütemben növelik a fizetéseket, 46 százalékuk inflációkövető béremelésről, ötödük pedig a korábbival megegyező fizetésekről számolt be. Ezenkívül a menedzserek 61 százaléka szerint a vállalatuk által kínált fizetések a koronavírus-járvány idején eddig sem változtak, míg közel harmaduk szerint emelték is a béreket. Kis hányaduk, mindössze 5 százalék számolt be fizetéscsökkentésről 2020 márciusa óta.
A versenyképes fizetési csomag (48 százalék), a nemzetközi karrierlehetőségek (23 százalék) és a rugalmas munkakörülmények (71 százalék) csökkenő mértékben, míg a munkahely biztonsága (34 százalék) egyre inkább kulcstényezőnek számít a szakemberek bevonzásában.
A vállalatok által ajánlott béren kívüli juttatások közül a home office vezeti a listát: a cégek 83 százaléka él ezzel a lehetőséggel, döntően a vírushelyzet hatására kialakuló új munkaerőpiaci trendeknek megfelelően. 2019-hez képest jelentősen nőtt (11 százalékponttal 64 százalékra) azon vállalatok aránya, akik a karrierfejlődés lehetőségét kínálják, csökkent viszont (7 százalékponttal 63 százalékra) azoké, akik versenyképes fizetést nyújtanak. Látványosan nőtt az elmúlt két évben (12 százalékponttal 33 százalékra) az egészségbiztosítás szerepe a juttatások között, de emelkedett az extra szabadnapok (24 százalék), a fizetett szülői szabadság (22 százalék), illetve az élet- és balesetbiztosítások (21 százalék) bevezetése is.
A résztvevők 57 százaléka állítja, hogy a toborzási folyamat hossza körülbelül megegyezik a 2020-ban tapasztalttal, míg az új gyakorlatok, például az online és a telefonos interjúk miatt 23 százalék úgy véli, hogy 2021-ben a megfelelő jelölt kiválasztása több időt vesz majd igénybe. Mindössze 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy a folyamat rövidülésére számít a következő időszakban. A válaszadók többsége (45 százalék) 2021-ben a fluktuáció stagnálásával számol, míg a 27 százalék számít kisebb, 22 százalék pedig nagyobb mozgásra a saját területén.
A szakemberek szerint a munkaerőpiacon elérhető jelöltek főbb hiányosságai között továbbra is az iparági munkatapasztalat hiánya vezet, a válaszok 52 százalékában jelent meg. A vállalatok szemszögéből nézve még mindig jelentős problémát jelent a nyelvtudás hiánya (37 százalék), ugyanakkor jelentősen csökkent 2019-hez képest a gyenge ’soft skill’-ek említése (23 százalék) – utóbbi akár betudható a csökkentett irodai jelenlétnek és a ritkább személyes interakciónak is.
A hiányosságok orvoslására továbbra is az oktatást és a tréningeket tekintik a legfontosabb eszköznek a vállalati szakemberek (58 százalék), ugyanakkor ezen a téren is csökkent a fizetés és az egyéb kompenzációs csomagok szerepe (37 százalék).
A következő időszak HR-szakmai kihívásairól kérdezve továbbra is vezet, egyben jelentősen nőtt (a 2019-es 56 százalékról 68 százalékra) a legalkalmasabb munkaerő megtartásának problémája. Két év alatt 39 százalékról 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a teljesítmény és a produktivitás növelése komoly terhet jelent az átalakuló munkakörülmények miatt. Azonos arányban (42 százalék) említették komoly kihívásként a tehetséges vezetők kinevelését és a munkáltatói márka fejlesztését és megőrzését a jelen problémák között. Közel megduplázódott azok aránya, akik szerint a nyitott és rugalmas munkahelyi környezet megteremtése is nehézséget jelenthet a mostani időszakban – 40 százalék nyilatkozott így. Feltehetően a távmunka és a csökkentett irodai jelenlét számlájára írható, hogy 23 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint már a dolgozók hatékony tájékoztatása is kihívásokba ütközik.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy az otthoni munkavégzés mennyire válhat valóban az új normává a vírus elvonulását követő időszakban. A válaszadók 37 százaléka heti 1-2 nap, 22 százaléka 3-4 nap erejéig engedélyezné hosszabb távon is az otthoni munkát, azonban csak 5 százalék nyitott arra, hogy teljesen távmunkára váltson, illetve a vállalatok kicsivel több mint tizede állna vissza a teljes irodai vagy munkahelyi létre.
(Adó Online)
