Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra „küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.
1. A munkaszerződések most járnak le, hogyan lehet home officeban megkötni távolból az újat a dolgozókkal?
A jelenlegi helyzet mindkét fél részéről rugalmasságot és kreativitást kíván. Mivel az egészség megőrzése az első, álláspontom szerint a munkavállalónak – amennyiben van nyomtatója otthon, a szerződést nyomtassa ki, írja alá, és küldje vissza (akár fotózva). Ha a nyomtatás nem megoldott, akkor az oda-vissza postázás lehet járható út, vagy átmenetileg az elektronikus út.
Például a munkavállaló e-mailben válaszoljon a munkáltató által küldött, szerződést tartalmazó levélre, hogy a munkaszerződésben foglaltakat elolvasta, értelmezte és mindenben egyetért, a szerződéskötést ezúton igazolja vissza. Az e-mail mindkét félnél legyen elmentve, a munkáltató kinyomtatva csatolja a munkaszerződés nála lévő példányhoz. A munkaszerződésbe belefoglalható akár mindkét fél e-mail címe és telefonszáma is. Még inkább beazonosítható mindkét fél, ha például még a szerződés elküldése előtt a munkavállaló sms-ben elküldi a nevét, e-mail címét a munkáltatónak, amire természetesen válaszol a munkáltató, beazonosítva magát. Azt gondolom, hogy az aktuális helyzetre szabottan kell megtalálni a megoldásokat, az ne gátolja a munkavégzést, hogy nem tudnak személyesen találkozni a felek. Természetesen, ha vége lesz a járványhelyzetnek, a dokumentumokat az előírások szerint rendezzék.
2. Van-e valami hír arról, hogy mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra „küldött” dolgozókkal?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Tehát aki nem kap fizetett szabadságot, home office lehetőséget, továbbá a munkavégzés alóli mentesítés idejére nem kap díjazást, annak nem marad más, csak a fizetés nélküli szabadság.
A fizetés nélküli szabadság idejére – a felsorolt kivételektől eltekintve – szünetel a munkavállaló biztosítása, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett, aminek fizetését a munkáltató átvállalhatja.
A veszélyhelyzetre tekintettel ugyanakkor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az operatív törzs 04.07-ei, keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak is jár a társadalombiztosítás. Ez a bejelentés a 140/2020 (04.21.) Korm. rendeletben kihirdetésre került, tehát a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult azzal, hogy 2020. május 1-jétől a munkáltató fizeti meg a munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
3. Eléggé megdöbbenve állok ama tény előtt, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe a jogalkotóknál? Egy világjárvány esetén százezreket ingyenes orvosi ellátás joga nélkül hagyni azért eléggé ijesztő dolog számomra… nem várható, hogy ideiglenesen a vonatkozó törvények adott paragarfusát módosítják? A munkáltatók sem figyelmeztetik erről a fizetés nélkülire küldött dolgozókat…
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül – az alapcsomag részeként – kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül
• a kötelező védőoltást,
• a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,
• a kötelező orvosi vizsgálatot,
• a járványügyi elkülönítést,
• a fertőző betegek szállítását.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak és a munkavállalónak folyamatos tájékoztatási kötelezettségük van egymás irányába. Tehát kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, fenntartása, azzal kapcsolatos jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége ez esetben is fennáll. Elképzelhető, hogy a munkáltatók egy része sincs tisztában azzal, hogy fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a munkavállaló biztosítása. Ugyanakkor a szabályok nem ismerete nem mentesít azok betartása alól. Tehát ha például a munkavállaló igényel fizetés nélküli szabadságot, neki is tudnia kell, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre lesz kötelezett ez idő alatt. Ezért mindkét félnek fontos tisztában lennie a szabályokkal, és kölcsönösen tájékoztatni egymást, minden, munkaviszonyt érintő tényről, adatról, körülményről, változásról.
Ugyanakkor a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult azzal, hogy 2020. május 1-jétől a munkáltató fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
4. Munkavállalói oldalról mi a teendő abban az esetben ha “elküldik” fizetés nélküli szabadságra úgy, hogy az éves szabadságát természetesen nem vette még ki. Munkavállaló tehet valamit?
Fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérhet, vagy – a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek – közösen megegyezhetnek róla a felek. Ennek hiányában fizetés nélküli szabadság a munkáltató oldaláról, egyoldalúan nem rendelhető el.
5. Amennyiben a munkavállaló közeli hozzátartozója 14 napon belül Olaszországban volt, úgy kötelezhető-e a 15 nap figyelmen kívül hagyása mellett az Mt alapelveire (biztonságos munkavégzés) tekintettel szabadságra küldéssel, illetve lehet-e felmondási ok, amennyiben ezt megtagadva a munkavállaló mégis bemegy a munkahelyre, arra hivatkozással, hogy nem jogosult a munkáltató szabadságot elrendelni 15 napon belül?
A munkáltató felelőssége és kötelezettsége biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit – a munkaidőt is ennek figyelembevételével köteles beosztani. A 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint a munkáltató a veszélyhelyzet lejártát követő 30 napig a munkaidő beosztást az eddigi szabályoktól eltérően is módosíthatja. Vagyis szabadság kiadását valóban 15 nappal hamarabb köteles közölni (kivéve ha közösen megegyeznek a felek), ugyanakkor a munkaidő-beosztást a munkáltató akár a munkavégzés kezdete előtt 1-2 nappal korábban is módosíthatja.
Mivel a munkáltató minden munkavállalója irányában felelősséggel tartozik, a veszélyeztett helyről haza érkező, közeli hozzátartozóval érintkező munkavállalót, ha lehetősége van, olyan munkakörben, munkahelyen foglalkoztassa átmenetileg, ahol nem érintkezik a többi munkavállalóval.
A jelenlegi helyzet fokozottabb biztonsági előírások betartását követeli meg (pl. fertőtlenítés, szellőztetés, távolságtartás), amelyek betartásával minimálisra csökkenthetik a fertőzés kockázatát – sajnos nem lehet tudni, ki hordozza a vírust. Amennyiben kérdésben szereplő munkavállaló nem tartja be az előírásokat, veszélyezteti az egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítását, ami munkáltatói szankciót vonhat maga után.
