Munkaügyi törvénymódosítások kerültek a parlament elé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatás elősegítését és a munkaügyi ellenőrzésének hatékonyabb tételét szolgálja a foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló változtatás – mondta expozéjában Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A két érintett jogszabály majdnem harminc éve hatályos, azóta számos változás zajlott a munka világában. A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított a munkahelyek védelmének fontosságára, ezért hatékonyabban reagáló szabályozásra van szükség.

A javaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, a részletszabályok kormányrendeletben születnek majd meg, amelynek kidolgozásába az érdekképviseleteket is bevonják. A változtatás célja az is, hogy mind a foglalkoztatást segítő szabályok, mind a felügyeleti előírások egységes szerkezetet kapjanak.

Háromszintű a támogatás

A támogatások fő újdonsága, hogy átalakul a támogatások rendszere, az háromszintűvé válik. Mindez egyszerűsíti a szabályokat. A támogatások első szintjén a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, vagyis azok esetében, akiknek legalább két éve nincs munkája.

Azok is ide sorolandók, akiknek legalább egy éve nincs munkája, de más szempontból, például a koruk miatt is hátrányban vannak. Ugyancsak gyors támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében is.

A második szinten mérlegelve a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.

A támogatott munkaadó foglalkoztatása fokozottabban ellenőrizhetővé válik. A cél, hogy a támogatások után gyors döntéshozatal valósulhasson meg.

Visszamenőleg állapítják meg a munkaviszonyt

A felügyelettel kapcsolatos szabályokban is garanciális keretszabályokat állapítanak meg.

Új alapokra kerül a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezménye is – mondta. Az eddigi szankciók fenntartása mellett az egy hónapon belüli be nem jelentett foglalkoztatás esetében a hatóság állapítja meg visszamenőleg a munkaviszony létrejöttét. Ez mind az alkalmazott számára kedvező, mind az állam számára adó- és járulékbevételt hoz – mondta az államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.