Szeptemberben 3,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma 2023 szeptemberében 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Munkaügyek
Ericsson: a gyártó cégek fele szerint tíz éve múlva nem lesz alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben
Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt, igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.
A bruttó átlagkereset 555 900 forint volt 2023 augusztusában, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Csak béremeléssel már nem lehet motiválni a munkavállalókat
Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora. Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.
A munkáltatói szabályzat jogi természete és jelentősége
A Wolters Kluwer Hungary 20. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2023. október 10-12. között. Nyitó előadásában dr. Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens a munkáltatói szabályzatok jogi természetét és jelentőségét vázolta fel a nemzetközi és a magyar munkajogban.
A kereset és módosítása a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben
Mai cikkünkben szerző a munkaviszony munkáltató részéről történő, jogellenes megszüntetése és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított peres eljárások egypár gyakorlati kérdését járja körül.
Tanulmányi szerződés megkötése, mint a munkaviszony létrejöttének feltétele
A Kúria egy friss döntésében kimondta, hogy ha a munkaviszony létesítésének a feltétele a tanulmányi szerződés megkötése és a felek akarata kölcsönösen a munkaszerződés megkötésére irányult, akkor nem állapítható meg, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére. Ezért ilyen esetben a tanulmányi szerződés megkötése nem tilos.
Jogértelmezési kérdések a munkaügyi perekben
Az Országgyűlés 2016. november 22-én fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: Pp.), amely számos ponton érintette a polgári perjogot és ezáltal a munkaügyi pereket is. A Pp. munkaügyi bíráskodásra vonatkozó részének kidolgozása érdekében az Igazságügyi Minisztériumban önálló munkacsoport működött. A munkacsoport azt a javaslatot tette, hogy a munkaügyi perek szabályai a Pp.-be integráltan kapjanak helyet azzal, hogy önálló fejezetben, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) XXIII. fejezetének szabályait átemelve, de azt több ponton újragondolva kerüljenek szabályozásra.1 A munkacsoport véleménye az volt, hogy a munkaügyi perek nem indokolják a polgári perrendtartástól teljesen elkülönülő, önálló munkaügyi eljárási kódex megalkotását, ez a fajta differenciálás elegendő. A Pp. hatálybalépése óta számos olyan perjogi kérdés felmerült a munkaügyi jogvitákban, amely átgondolásra és esetlegesen újraszabályozásra szorul. Ezeknek egy része már feloldásra került, más része még várat magára. Jelen tanulmány célja, hogy egyfajta vitaindítóként összegyűjtsön olyan kérdéseket, amelyek esetlegesen perjogi – némely esetben akár anyagi jogi – szabályozást kívánnának. A tanulmány sporadikus felépítést követ.
Többen keresnek új munkahelyet
Éves összevetésben 25,7 százalékkal több jelentkezés érkezett a meghirdetett munkalehetőségekre a harmadik negyedévben, az álláshirdetések száma ugyanakkor csökkent – közölte a profession.hu.
Az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés szabályai a 2023/970/ EU irányelv alapján
2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.
Czomba: november második felére valószínűleg megszülethet a megállapodás a minimálbérről
Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió műsorában.
Egyre több magyar munkavállaló próbál szerencsét külföldön
Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.
Munkáltatói szabályzat
A gyakorlatban egyre több munkáltató rendelkezik a szervezetét, működését, bérezési politikáját rögzítő munkáltatói szabályzattal. A munkáltatói szabályzat egy sajátos dokumentum, amely egyre fontosabb „hézagkitöltő” szerepet tölt be a munkaviszonyok során.
A cégvezetők kevesebb felmondásra számítanak, nagyobbat nem is tévedhetnének
Minden harmadik munkavállaló nagy valószínűséggel fel fog mondani a következő egy évben, miközben a cégek arra számítanak, hogy könnyebb lesz megtartani a kollégákat a jelenlegi gazdasági helyzetben – derül ki az EY 17 000 foglalkoztatott és közel 1600 munkaadó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. A rugalmas munkavégzés feltételei is feszültséget keltenek a vezetők és az alkalmazottak között, az irodai dolgozók ugyanis csupán heti egyszer járnának be a cégükhöz.
Összefognának az akkumulátor-ellátási lánc szakszervezetei
A munkavállalói és emberi jogok érvényesítése, valamint a tisztességes munkakörülmények előmozdítása a legfontosabb cél a következő években az akkumulátor-ellátási láncban, erről egyeztek meg a munkavállalókat képviselő szervezetek a Budapesten rendezett Akkumulátor világtalálkozón – közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).
„Több vas a tűzben” – a párhuzamos foglalkoztatás megítélésének új szempontrendszere
Egyre gyakoribb, hogy valaki nemcsak egyetlen, teljes munkaidős állásban keresi a kenyerét, hanem szakmai élete is több, párhuzamos síkon zajlik: több – pl. kötetlen munkaidőben ellátható – munkaviszonyt, megbízási szerződéseket teljesít, saját céget működtet.
Kijavítható-e az időtartamot, végleges eltiltást nem tartalmazó foglalkozástól eltiltó döntés?
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.
A dolgozók kétharmada állna tovább egy 30 százalékkal magasabb fizetési ajánlatért
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével. 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, és 53 százaléknyian érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
Azonnali hatályú felmondás súlyos kötelezettségszegés miatt
Előfordulnak olyan esetek, amikor a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt a munkáltató azonnal lépni akar és le akarja zárni a munkaviszonyt. A kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondást pedig megfelelően indokolni kell ahhoz, hogy utóbb ne lehessen azt jogszerűtlenségre hivatkozva megtámadni.
Augusztusban 4,0 százalék volt a munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma 2023 augusztusában 195 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt. 2023 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 709 ezerre emelkedett, a férfiak körében 22 ezer fős növekedés, a nőknél 10 ezres csökkenés volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).