Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az előző három hónapban mért 5,2 százalékon stagnált a munkanélküliségi ráta októberben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 36 tagállamában.
Az OECD honlapján kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint a nők körében 5,4 százalékon, míg a férfiak körében 5,1 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliek száma kissé emelkedett, a szeptemberi 33 millió 150 ezerről 33 millió 179 ezerre nőtt októberben.
Az Európai Unióban 6,7 százalékon, az euróövezetben pedig 8,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta októberben, csakúgy mint szeptemberben. A világ hét legfejlettebb országából álló G7-csoportban 4,4 százalékon stagnált a mutató.
Az OECD-tagállamok közül a legalacsonyabb, 2,2 százalékos munkanélküliséget Csehországban regisztrálták októberben, a legmagasabbat pedig Spanyolországban, 14,8 százalékosat. (Görögország esetében szeptemberi a legfrissebb adat, a 18,0 százalékkal, csakúgy mint az előző hónapokban, listavezető volt.)
Az OECD-országokban a 15-24 év közöttiek körében a munkanélküliség 0,1 százalékponttal, 11,0 százalékra csökkent októberben. Ebben a korosztályban a munkanélküliek aránya az euróövezetben 0,2 százalékponttal, 17,3 százalékra nőtt, míg az unióban 15,3 százalékra stagnált.
(MTI)
A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
