Terhes örökség – kollektív szerződés jogutódlás után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói jogutódlás esetén az érintett munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek változatlan tartalommal az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. A folytonosság elvét követi a törvény akkor is, ha az átadónál kollektív szerződés volt hatályban az átadáskor. Ez azonban számos érdekes kérdést vet fel.


A Munka Törvénykönyve külön szabályozza a munkáltató személyében bekövetkező változás kollektív szerződés hatályára gyakorolt hatását. A szabályozás koncepciója az, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne érintse a munkaviszonyokat, az abból fakadó jogok és kötelezettségek szálljanak át az új munkáltatóra. Ennek szellemében, ilyen esetben az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. Ez akkor is így van, ha a jogutód munkáltató maga nem is köthetne kollektív szerződést, mert vagy egyáltalán nincs nála működő képviselettel rendelkező szakszervezet, vagy nincs olyan, amely elérné a kollektív szerződés kötéshez szükséges 10%-os szervezettséget.

A kollektív szerződés további alkalmazására vonatkozó főszabály alól azonban a törvény két kivételt enged. Egyrészt, nem terheli a fenti kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik. Ilyen eset például, ha az átadó munkáltató határozott időre kötötte megállapodást, és az egy éven belül lejár.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Másrészt, az átvevő munkáltató nem köteles fenntartani az átadó kollektív szerződése szerinti munkafeltételeket, ha a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. Tehát, ha az átvevőnek az átadás után van, illetve később lesz „saját” kollektív szerződése, úgy az átvett munkavállalókra is ezt és nem az átadó kollektív szerződését kell alkalmazni. Ennek indoka az, hogy a munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet, és a munkafeltételeket meghatározó normatív rész hatálya minden, vele munkaviszonyban álló munkavállalóra kiterjed. E szabály tehát annak veszi elejét, hogy egy munkáltatónál több kollektív szerződést kelljen alkalmazni, mást és mást az egyes munkavállalókra.

Ugyanakkor az is speciális helyzetet teremt, ha az átvevőnél nincs kollektív szerződés, de az átadónál igen, így azt még egy évig alkalmazni kell az átadással érintett munkavállalókra. Ilyenkor ugyanis az átadott munkavállalókra ideiglenesen vonatkozik kollektív szerződés, az átvevő „eredeti” stábjára viszont nem. Az átadás előtt az átvevőnél alkalmazott munkavállalók ugyanis nem kerülnek be az átvett kollektív szerződés hatálya alá. Ilyenkor tehát olyan helyzet adódik, hogy egy munkáltató különböző munkavállalóira eltérő munkafeltételek vonatkoznak, akkor is, ha egyébként ugyanazt a tevékenységet végzik. Ez az egyenlő munkáért egyenlő bér elve szempontjából is gyakran okoz feszültséget, amelyeket a kollektív szerződés alkalmazására kötelező egy év eltelte után mindenképpen rendezni kell.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

Mindez a normatív hatályú üzemi megállapodásra is irányadó. Például, ha az átvevőnél az üzemi tanáccsal kötött normatív hatályú üzemi megállapodás van hatályban, ez is kizárja a kollektív szerződés átvételére vonatkozó kötelezettséget. Az is lehetséges, hogy az átvevő az átvétel után köti meg a megállapodást az üzemi tanáccsal. A normatív hatályú üzemi megállapodás ugyan nem létezhet kollektív szerződés mellett, ez a tilalom azonban csak a munkáltató által kötött kollektív szerződésre vonatkozik, az átadás miatt alkalmazandóra nem.

Korábbi szabályozásunk alapján azt is vizsgálni kellett, hogy a munkavállalókra az átadó, vagy az átvevő kollektív szerződése a kedvezőbb. A munkáltató személyében 2012. június 30-át követő változás esetén azonban ennek már nincs jelentősége. Hatályos jogunkban nem követelmény, hogy a kedvezőbb kollektív szerződés maradjon alkalmazandó az átadással érintett munkavállalókra. Ezzel szemben ők akkor is az átvevő kollektív szerződésének hatálya alá kerülnek, ha ez rájuk nézve kedvezőtlenebb. Ez a változás a szabályozásban, noha kedvezőtlenül érintheti a munkavállalókat, nem ellentétes a munkáltatói jogutódlás uniós szabályaival sem. A vonatkozó 2001/23/EK irányelv ugyanis úgy rendelkezik, hogy az átruházást követően a kedvezményezett (átvevő) köteles tiszteletben tartani a kollektív szerződésekben lefektetett feltételeket […] egy újabb kollektív szerződés […] alkalmazásának a napjáig.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Inkubációs támogatást kapnak a Szakma Sztár Fesztivál budapesti dobogósai

Kiemelkedően szerepeltek a budapesti szakmát tanuló fiatalok az országos szakmai versenyek döntőjén, a Szakma Sztár Fesztiválon. A budapesti szakképző iskolák végzősei 35 érmet szereztek 27 szakmában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnap nagyszabású ünnepségen vállalkozásindítási inkubációs támogatással és nagyértékű vásárlási utalvánnyal jutalmazta a budapesti dobogósokat, illetve felkészítő tanáraikat.

2024. május 24.

KSH: nőtt a foglalkoztatottak száma

Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).