Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Térítik a munkába autózás költségeit?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A napi munkába autózás költségtérítésének lehetőségeiről, mértékéről és adózásáról tájékozódhat teljes körűen írásunkból. Kiderül az is, hogy augusztustól mely esetekben lehetséges további költségtérítést kérni a munkáltatótól.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 25.§-a szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a költségtérítés.
A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azokat a költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülnek. Ez alapozza meg a munkába járással kapcsolatos költségtérítést.
Az szja-törvény 25.§-ának (2) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
Amennyiben a dolgozó a 9 Ft/km-nél magasabb összegű költségtérítést kap a kormányrendelet feltételeinek megfelelő módon, akkor a 9 forint feletti rész a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként (munkabérként) adózik és más adókat, járulékokat is eszerint kell fizetni. (Megjegyzem, hogy 9 Ft/km-nél kevesebbet is lehet fizetni, közös megállapodás alapján.)
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely esetekben adható költségtérítés a munkába járáshoz vagy a hazautazáshoz.
Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10. |
|---|
|
Többet adjunk, vagy kevesebbet? |
Munkába járásnak tekintjük, a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazást. Ezen kívül munkába járásnak tekinthető bizonyos esetekben a közigazgatási határon belül a napi munkába járás és hazautazás is, de csak akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét sem helyi, sem közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.
Hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
Lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi-osztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
A bérlettel vagy a menetjeggyel el kell számolnia a dolgozónak.
A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – az eddigiekben nem említett gépkocsi – költségtérítés akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
Ez utóbbi új rendelkezés 2015 augusztusától. A munkáltató dönthet úgy, hogy a c) és d) pontban említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak – mint a helyközi – minősíti. Írásban történő szabályozás szükséges, különös tekintettel a dolgozó nyilatkozatának tartalmára és az óvodai vagy bölcsődei látogatási bizonyítvány benyújtására.
A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 25.§-a szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a költségtérítés.
A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azokat a költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülnek. Ez alapozza meg a munkába járással kapcsolatos költségtérítést.
Az szja-törvény 25.§-ának (2) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
Amennyiben a dolgozó a 9 Ft/km-nél magasabb összegű költségtérítést kap a kormányrendelet feltételeinek megfelelő módon, akkor a 9 forint feletti rész a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként (munkabérként) adózik és más adókat, járulékokat is eszerint kell fizetni. (Megjegyzem, hogy 9 Ft/km-nél kevesebbet is lehet fizetni, közös megállapodás alapján.)
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely esetekben adható költségtérítés a munkába járáshoz vagy a hazautazáshoz.
|
|
Munkába járásnak tekintjük, a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járást és hazautazást. Ezen kívül munkába járásnak tekinthető bizonyos esetekben a közigazgatási határon belül a napi munkába járás és hazautazás is, de csak akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét sem helyi, sem közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.
Hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.
Lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi-osztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
A bérlettel vagy a menetjeggyel el kell számolnia a dolgozónak.
A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – az eddigiekben nem említett gépkocsi – költségtérítés akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
Ez utóbbi új rendelkezés 2015 augusztusától. A munkáltató dönthet úgy, hogy a c) és d) pontban említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak – mint a helyközi – minősíti. Írásban történő szabályozás szükséges, különös tekintettel a dolgozó nyilatkozatának tartalmára és az óvodai vagy bölcsődei látogatási bizonyítvány benyújtására.
A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.
A számvitel nagy kézikönyve 2015 |
|---|
|
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt |