Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Éves összevetésben 25,7 százalékkal több jelentkezés érkezett a meghirdetett munkalehetőségekre a harmadik negyedévben, az álláshirdetések száma ugyanakkor csökkent – közölte a profession.hu.
Az állásközvetítő adatai alapján a jelentkezések száma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében, valamint Budapesten nőtt leginkább.
Az új munkalehetőségek elsősorban a mezőgazdaság és az egészségügy, gyógyszeripar területén bővültek országosan, a legnagyobb mértékben pedig a cégvezetés, a munkaügy és az üzleti támogató központok munkaerő-toborzása csökkent.
Az álláshirdetések száma szinte minden országrészben visszaesett, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest vármegyékben csaknem 30 százalékkal.
A vármegyék közül Hajdú-Biharban volt jelentős, 12,9 százalékos növekedés, főképp a szállítás, beszerzés, logisztika, gyártás és termelés álláshirdetéseinek köszönhetően. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,6 százalékkal nőtt az álláshirdetések száma.
A fővárosban 16,2 százalékkal kevesebb a nyitott pozíció 2022 azonos időszakához képest. Itt leginkább az üzleti támogató központok, a banki és biztosítási terület, valamint a HR és a munkaügy álláslehetőségei estek vissza, a legnagyobb emelkedést a közigazgatás és a mezőgazdaság mutatta.
A közlemény szerint a kevesebb álláshirdetés és a munkakeresők számának emelkedése ellenére sem szűnt meg a munkaerőhiány, számos területen továbbra is nehéz megtalálni a megfelelő szakembert. A munkaadók számára a béremelkedés követése is kihívás, de nem kerülhetik el, ha meg akarják tartani az alkalmazottaikat. A profession.hu ezért arra számít, hogy egyre több cég növelheti a fizetéseket az év végéig.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
