Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
A Kormány a nemrég megjelent rendeletével 2021. július 3-i hatállyal módosította a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Kormányrendeletet (röviden: „Kormányrendelet”). A home office témájában 2020 őszén írt összefoglaló frissítése így időszerűvé és szükségessé vált. Lássuk, hogy milyen, már ma is alkalmazandó gyakorlati változásokat hozott az új jogszabály az otthoni munkavégzés terén!
Távmunka-e a home office?
Igen – legalábbis átmenetileg. A munkajogászok közötti, hosszas értelmezési vita végére a Kormányrendelet ha csak ideiglenesen is, de pontot tett. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (röviden: „Mt.”) távmunkára vonatkozó szakaszai helyett a Kormányrendelet idevágó szabályait kell alkalmazni. Ezek alapján távmunkának jelenleg nemcsak a kizárólag munkahelyen kívüli munkavégzést kell tekinteni (ez lenne az Mt. eredeti definíciója), hanem azt a foglalkoztatási formát is, ahol a dolgozó a munkáját csak a munkaidő egy részében végzi a munkahelyen kívül.
A Kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére még a távmunkában végezhető munkakörök csoportját is kibővíti. Míg az Mt. szerint a távmunkavégzés kizárólag számítástechnikai eszközzel végezhető munkára vonatkozhat, amelynek eredményét elektronikusan továbbítják (klasszikusan ilyen például az adatrögzítői munkakör), addig a Kormányrendelet ilyen megkötést nem tartalmaz. Sőt, kifejezetten nevesítve, ideiglenesen bevezeti a „nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka” fogalmát, amelyre nézve, mint látni fogjuk, speciális munkavédelmi szabályokat is alkot.
A home office Magyarországon elterjedt gyakorlata, vagyis a munkahelyi és az otthoni munkavégzést különböző mértékben ötvöző hibrid megoldások (pl. a járványhelyzet miatt átmenetileg teljesen/részlegesen bevezetett home office) az Mt. szigorú követelményeinek nem, a Kormányrendelet fenti, módosított feltételeinek viszont többnyire már megfelelnek. A Kormányrendelet feltételeit teljesítő home office pedig a veszélyhelyzet végéig ideiglenesen távmunkának tekintendő.
A távmunkavégzésről változatlanul írásban, a munkaszerződésben kell a feleknek megállapodniuk, a tartós home office tehát továbbra is konszenzust igényel mindkettejük részéről. Ennek hiányában a munkáltatónak „átmeneti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” jogcímén továbbra is csak korlátozott mértékben, naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanapra nézve van lehetősége home office egyoldalú elrendelésére. Újdonság viszont, hogy a Kormányrendelet – eltérést megengedő módon – kijelöli a távmunkavégzés főbb kereteit is. Ezek alapján a munkavállaló távmunka esetén főszabályként legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a munkahelyén, a többi munkanapon távolról végzi a munkáját.
Távmunkában a munkáltató utasítási joga csak az elvégzendő feladatok kijelölésére terjed ki. A kiosztott feladatok teljesítését távolról, online eszközökkel, vagy a távmunkavégzés helyszínén személyesen megjelenve ellenőrizheti. A munkavégzés módjának rendszeres, részletekbe menő ellenőrzése, vagyis a mikromenedzsment lehetősége tehát gyakorlatilag kizárt.
Fontos változás, hogy míg az Mt. szabályai szerint távmunka esetén a kötetlen munkarend lenne az alapértelmezett, addig a Kormányrendelet fordított logikával működik. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti, „munkahelyi” munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni.
Mi a helyzet a munkavédelem terén?
A jogszabály távmunka esetén a veszélyhelyzet idejére – a fentiekhez hasonlóan – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (röviden: „Mvt.”) munkavédelmi előírásai helyett is a Kormányrendelet ideiglenes szabályait rendeli alkalmazni.
A Kormányrendelet szerint a távmunkavégzés a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet. Ezzel kapcsolatban követelmény, hogy a munkáltató előzetes kockázatértékelés útján győződjön meg az eszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról – amely állapot fenntartása ezek után viszont már a dolgozó feladata és önálló felelőssége lesz.
Érdekes, kettős megoldást alkalmaz a jogszabály a távmunkavégzés helyével kapcsolatban. Ha számítástechnikai eszközzel végzett távmunkáról van szó, akkor a munkáltató elég, ha csak tájékoztatja a dolgozót az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeiről. A munkavállaló azonban ezen kritériumok figyelembevételével a munkavégzés konkrét helyszínét már saját maga választhatja meg. Így dolgozhat otthonról, de ehelyett választhat egy azonos munkabiztonsági szintet nyújtó kávézót, éttermet vagy akár nyaralót is. Ez a nagyfokú jogszabályi rugalmasság egyértelműen a munkavállalói oldalnak kedvez, ugyanakkor érdekes felelősségi kérdéseket vethet fel például egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén.
Más a helyzet a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén. Ott ugyanis a feleknek előre, írásban ki kell jelölniük a munkavégzés pontos helyszínét, amely csak a munkáltató által egészségügyi és munkabiztonsági szempontból előzetesen megvizsgált és megfelelőnek minősített helyiség lehet. Sőt, a munkáltatónak újra meg újra meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények továbbra is megfelelőek, és a munkavállalók ismerik és megtartják a rájuk vonatkozó munkavédelmi szabályokat. Ennek rendszerességére a jogszabály nem ad támpontot, az ellenőrzési időközöket a munkáltató belátására bízza.
Ezektől a munkavédelmi előírásoktól a felek a munkaszerződésben írásban, közös megállapodással eltérhetnek. Az eltérési lehetőség biztosítása a jogalkotó részéről azért meglepő, mert „békeidőben” kógens, kötelező erejű, közjogias jellegű előírásoktól engedi a feleket magánjogi megállapodásuk útján átmenetileg jogszerűen eltérni.
Adható-e „rezsiátalány” a home office-ban dolgozóknak?
Ha az otthoni munkavégzés a Kormányrendelet távmunka-kritériumainak megfelel, és a munkavállaló a home office miatt más költséget (pl. az internet, a fűtés vagy a világítás díját) tételesen nem számolja el a munkáltató felé, akkor részére az érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, vagyis 2021. februárjától havi 16.740,- Ft fizethető költségtérítésként („rezsiátalány”).
Fontos kiemelni, hogy itt nem munkáltatói kötelezettségről, hanem csak lehetőségről van szó. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti összegnek arányosan csak akkora részét fizetheti ki adómentesen, amekkora arányban a munkavállaló az adott hónapban ténylegesen home office-ban dolgozott. A kifizetést ezen mértéket meghaladó részére az általános adó- és járulékszabályok vonatkoznak.
Időtálló megoldás átmeneti szabályok közepette
A Kormányrendelet csak a veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel nyújt megoldást az otthoni munkavégzésre nézve. A veszélyhelyzet megszűnésének pillanatában a fenti rendelkezések hatályukat vesztik, és azonnal megtörténik a visszatérés a törvények (Mt., Mvt. stb.) általános szabályaihoz.
A jelenség végleges, törvényi szintű rendezésére valószínűleg még várnunk kell. Felmerül a kérdés, hogy ilyen viszonyok közepette – ugyanakkor a home office töretlen és egyre növekvő népszerűségét is látva – mit tehet az a munkáltató, aki véglegesen, időtálló módon szeretné az otthoni munkavégzés kérdését rendezni.
A megoldást egy céges home office szabályzat megalkotása jelentheti. Ebben a megfelelő jogi, anyagi és technikai jellegű kérdések tisztázása útján az adott munkáltató igényeire szabva alakítható ki a home office időtálló céges gyakorlata. Egy megfelelően kidolgozott home office szabályzat hosszú távon biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.
A szerző dr. Szabó M. András, a bnt ügyvédi iroda alkalmazott ügyvédje.
